Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára nyitotta meg kedden Kiskunmajsán a Pongrátz Gergely '56-os Emlékmúzeum állandó kiállítását.
L. Simon László kiemelte, hogy az egykori tanyasi iskola, amely a Magyarországra történt visszatelepülése után Pongrátz Gergely lakóháza volt, az ország egyetlen '56-os emlékmúzeuma.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy még kulturális államtitkársága idején kezdődött meg a Kiskunmajsa-Marispusztán álló épület felújítása mintegy 18 millió forintból, amihez a Nemzeti Kulturális Alap további 26 millió forint támogatást adott.
L. Simon László elmondta, hogy a kívül belül-megújult épületben rendhagyó történelemórákat terveznek, hogy beszéljenek mindarról, aminek emléket állít a múzeum. "Szembesüljünk történelmünk sötét időszakával, amelyben felemelő volt az '56-os forradalom" - tette hozzá.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében kiemelte: "aki elveszíti az emlékeit, az nem tud tájékozódni a jövőben; emlékezet nélkül sérülne az identitásunk, sérülne a jövőbe vetett hitünk".
Felidézte Pongrátz Gergely utolsó nyilatkozatában elhangzott szavait, aki leszögezte: "nem engedem eladni a forradalmat".
Vargha Tamás szólt arról, hogy a Kiskunmajsáról Szegedre vezető út melletti épület átalakítása, valamint a Csete György Kossuth-díjas építész tervezte kápolna, amelyben Pongrátz Gergely és testvére nyugszik, közadakozásból épült.
A Pongrátz Gergely '56-os Emlékmúzeum állandó kiállítását a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum állította össze. Az egykori szabadságharcos házában a korabeli plakátok, fegyverek és más tárgyak mellett interaktív digitális táblán lehet felidézni az '56-os forradalom eseményeit, valamit a kádári megtorlás dicstelen történéseit.
Pongrátz Gergely (1932-2005) értelmiségi családban született. Nyolc testvére volt, akik közül öt később vele együtt harcolt a Budapesten, a Corvin közben. Édesapja 1940-ben Szamosújvár polgármestere volt. Tanúja volt a magyar csapatok bevonulásának és ünneplésének a visszacsatolt Partiumban és Észak-Erdélyben. A bevonuló román és szovjet csapatok elől 1945-ben Mátészalkára költöztek, 1946-ban pedig Soroksárra. A mezőgazdasági gimnáziumot Bácsalmáson végezte, majd a ceglédi városi tanács főállattenyésztője lett.
Az 1956-os forradalom kitörésének híre a hényelpusztai állami gazdaságban érte, ahonnan október 24-én Budapestre ment. Pongrátz Gergelyt a Corvin köziek november 1-jén választották meg főparancsnoknak.
A szovjet csapatok támadásának november 4-én ellenálltak a Corvin köziek és még napokig kitartottak. November végén családjával magyar katonák segítségével elhagyta az országot és Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz. Ezután Amerikába telepedett le.
1956-ot követően először 1990-ben, a rendszerváltás után járt Magyarországon. Már a következő évben végleg hazaköltözött. Budapesti elnöke lett az 1956-os Magyarok Világszövetségének, majd az '56-osok Szövetségének, tiszteletbeli elnöke, majd elnökhelyettese a Pofosznak. Pongrátz Gergely hozta létre és vezette az 1956-os Pesti Srác Alapítványt.
Szívinfarktus végzett vele, amely az általa önerőből létrehozott marispusztai múzeum udvarán érte. Temetése előtt, 2005. május 28-án a Corvin közben ravatalozták fel.
(MTI)
