A Várkert Bazár látogatottsága visszaigazolja az épület felújításának sikerét - mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a budai Vár fejlesztéséről szóló, Új utakon című konferencián a Budapesti Történeti Múzeumban.
L. Simon László, példaként említette a három hét alatt 8000 látogatót vonzó Csók István-kiállítást, a többfunkciós rendezvénytermet, amely az év végéig teltházas, "komoly bevételeket hozó rendezvényeknek" ad helyet, de felidézte azt is, hogy a Várkert Bazár épületét a felújítása óta több mint százezren látták.
"Egy olyan fejlesztésen, beruházáson vagyunk túl, amely megalapozza a kormány azon törekvését, hogy ne álljunk meg a várszoknyánál, hanem menjünk tovább a várfalon belüli területre és folytassuk itt is a munkát" - hangsúlyozta.
Az államtitkár beszédében a Várnegyed felújítását célzó Nemzeti Hauszmann Terv főbb lépéseit is összefoglalta.
Mint mondta, a kormány döntött arról, hogy felállít egy társadalmi konzultációs testületet, a nemzeti Hauszmann-tervet végiggondoló bizottságot, amelyben építészek, művészettörténészek, muzeológusok és a kerület képviselői foglalnak helyet.
Kép letöltése
A konkrét döntések között említette, hogy a polgárvárosban folyamatban van a Táncsics-börtön és annak udvara, valamint a Karmelita kolostor melletti üresen álló telek régészeti feltárása. Az utóbbi helyen a későbbiekben egy új épület fog felépülni, amely csatlakozik majd a kolostorhoz, és a Miniszterelnökségnek ad helyet.
Mint mondta: ennek célja, hogy a budai Vár néhány korábbi közjogi funkcióját is visszakapja.
"Amikor a palota felújításáról gondolkodunk akkor olyan többfunkciós tereket kívánunk helyreállítani, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy miközben a látogatók egész évben birtokba veszik a Várat, a terület évente néhány alkalommal állami reprezentációk és külföldi delegációk fogadására is alkalmas legyen."
Konkrét kormányzati döntés van továbbá a Hauszmann által tervezett, a háborúban megsérült és a hatvanas években lebontott testőrségi épület, valamint a Dózsa György tér felőli lépcsősor visszaállítására - sorolta.
L. Simon László beszélt továbbá az Oroszlános udvar régészeti feltárásáról is, amely után lehetőség lesz arra, hogy a középkori részeket feltárva - azokat nem visszatemetve, hanem csak lefedve - jelentősen növeljék és újabb kiállítási részekkel bővítsék a vár bejárható részeit.
Hangsúlyozta: a források rendelkezésre állnak, és a kormánynak a társadalmi egyeztetésekkel meg kell alkotnia azt a koncepciót, amely alapján a palota felújítása összhangba hozható a városligeti múzeumi negyed építésével.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy a Hauszmann-bizottság legutóbbi ülésén a budai Vár közlekedéséről és a Vár alatt található barlangrendszer hasznosítási lehetőségeiről értekezett.
Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere előadásában hangsúlyozta, hogy a budai Várnak és környékének felújítását célul kitűző munkálatok kisebb lépésekben már 15 éve zajlanak, az önkormányzat önerőből és fővárosi forrásokból sikeresen újította fel többek között a Corvin teret, a Tóth Árpád sétányt, valamint a Vár és a Viziváros műemlékházainak többségét, utóbbi célra mintegy 2,5 milliárd forintot fordítva.
A polgármester a 2010 után új lendületet kapó helyreállítási munkálatok emblematikus állomásának nevezte a Várkert Bazár felújítását, emellett kiemelte a Halászbástya és a Mátyás-templom külsejének és belső tereinek évekig tartó renoválási munkálatait is.
A budavári önkormányzat jövőbeli terveiről szólva Nagy Gábor Tamás elmondta, csökkenteni szeretnék a Várnegyed turistabusz- és autóforgalmát, valamint környezetbarát technológiákat honosítanának meg a negyed közlekedésében.
Gyutai Csaba, a Várkert Bazárt üzemeltető Várgondnokság Kht. ügyvezető igazgatója az eseményen értékelte a rendezvényhelyszín eddigi működését, kiemelve, hogy az épületegyüttes számos fontos és sikeres kulturális és közéleti eseménynek adott otthont az elmúlt egy évben. Hozzátette: Ybl Miklósnak a Várkert Bazárhoz kapcsolódó eredeti terveiben szerepelt egy budai korzó is, reményeik szerint ez is megvalósulhat a jövőben.
Dobrocsi Tamás, a KÖZOP projekt műszaki vezetője a Budai Várnak és környékének közösségi, gyalogos és kerékpáros közlekedésének fejlesztéséről, a palota akadálymentesítéséről, valamint a környéken az elmúlt négy évben megvalósult és az év végéig lezáruló fejlesztésekről beszélt a jelenlévőknek.
Osskó Judit televíziós szerkesztő és építész előadásában a Várkert Bazár elmúlt három évtizedben felmerült helyreállítási terveiről beszélt. Mint felidézte, az 1980-as évek végén kanadai befektetők akartak kétszintes gyógyszállót építeni az Ybl Miklós tervezte épületsor mögé, míg 2005-ben egy másik külföldi befektetői csoport földalatti bevásárlóközpontot hozott volna létre az akkor már a világ legveszélyeztetettebb műemlékeinek listáján szereplő Várkert Bazár alatt, valamint egy a helyszínhez nem illő felszíni üvegépítmény is szerepelt a terveikben.
A terv végül azért nem valósulhatott meg, mert 103 kiemelkedő közéleti, művészeti és tudós személyiség tiltakozó levéllel fordult Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökhöz, amelynek hatására a kormányzat elállt a terület kezelési jogainak 90 évre történő privatizációjától – emlékeztetett Osskó Judit, aki kiemelkedő, és a legapróbb művészeti részletekig hiteles építészeti munkának nevezte a Várkert Bazár 2014-re megvalósult helyreállítását.
A konferencián elhangzó beszédek sorát Elvira Petroncellinek, a nápolyi egyetem professzorának előadása zárta, ő tagja volt a Budapest kulturális örökségi helyszíneiről 2013-ban jelentést készítő UNESCO bizottságnak.
(MTI)