Hatékonyabb modellel kívánja biztosítani a kormány a régészeti feladatellátás gyorsaságát – indokolta az MTI-nek a régészeti feltárások jogszabályi hátterén végrehajtott módosításokat pénteken a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
L. Simon László szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a nagyberuházásokra alkalmazott régészeti szabályozások a megelőző régészeti munkálatok gyorsítása és hatékonysága érdekében átgondolásra és felülvizsgálatra szorulnak.
Hatékonyabb modellre volt szükség, amely biztosíthatja a régészeti feladatellátás gyorsaságát. A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás szabályai átláthatóbbá, egyértelműbbé váltak mind a beruházó, mind a feladatellátásban részt vevő intézmények számára – hangsúlyozta.
A törvény régészeti örökséggel kapcsolatos előírásainak részletszabályait szerdától egységes szerkezetben új kormányrendelet tartalmazza, emellett kihirdették a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól, továbbá a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről szóló miniszteri rendeleteket.
Ezzel a végrehajtási utasítások olyan rendszerét lehetett kialakítani, amely mentes az ismétlésektől, a jogalkalmazók számára átláthatóbb, így elősegíti a jogkövető magatartást, egyúttal kódexszerűen közli a régészeti örökség védelmével kapcsolatos követelményeket, valamint a hatósági eljárások szabályait – hangsúlyozta az államtitkár.
L. Simon László szerint ezzel a régészeti feltárások olcsóbb és számonkérhetőbb új modellje jött létre, amelynek fontos eleme, hogy a jogszabályok ismét megerősítik a területiség elvét mind a régészeti feltárások, mind a leletanyag elhelyezése tekintetében. A megelőző régészeti feltárásokat a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező és gyűjtőterületük szerint érintett legközelebbi múzeumok látják el, így a megyei hatókörű múzeumok részvétele csak akkor indokolt, ha a feladatot a városi múzeumok nem tudják ellátni.
Ezzel szemben a kiemelt nemzetgazdasági érdeket képviselő nagyberuházások régészeti előkészítése a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ egységes koordinálásában, a kifejezetten az ilyen ásatások elvégzésére akkreditált feltárási jogú intézmények és alvállalkozóként az akkreditált szervezetek által végezhető. A miniszteri rendeletben szabályozott akkreditációs eljárás garantálja, hogy a feltáró intézmények valóban rendelkezzenek a hatékony és gyors feltáráshoz szükséges kapacitásokkal, így a munkát azonnal megkezdhessék és a törvény által rögzített határidőben, 30 feltárási nap alatt el is végezhessék – közölte.
A Forster Központ új szerepvállalásával egyablakossá válik a rendszer – emelte ki az államtitkár. Mint hozzátette: az előzetes régészeti dokumentáció készítésének feladata a Magyar Nemzeti Múzeum 2014. december 31-ével megszűnt Nemzeti Örökségvédelmi Központjától a Forster Központhoz került.
Továbbra is szükséges lesz próbafeltárást végezni, amely a Forster Központ feladata, tehát a nagyberuházások vonatkozásában a beruházó a központtal áll majd kapcsolatban – közölte.
L. Simon László elmondása szerint szűkült a nagyberuházások köre, ugyanakkor a beruházások lebonyolításának könnyítése és gyorsítása érdekében indokolt a nagyberuházások szakaszolása is, így a több megyére átnyúló projektek esetében egyszerűbbé és gyorsabbá válik a feladatellátás: az előre meghatározott szakaszokon egy időben, egymástól függetlenül folyhat a feltárás, ami meggyorsítja a kivitelezést.
Az átláthatóság és tervezhetőség érdekében a törvény meghatározta a régészeti feladatellátás költségeit, és a nagyberuházásokhoz költséghatárokat rendelt. Az előzetes régészeti dokumentáció költsége nem haladhatja meg a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát. A megelőző feltárások költsége a bekerülési összeg legfeljebb egy százalékát teheti ki, mellyel a beruházó felé tételesen el kell számolni. Ugyanakkor eltörölték a megelőző feltárásokhoz rendelt 200 millió forintos költséghatárt, amely a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyilatkozata szerint is lassította a beruházások előkészítését, mivel forráshiány esetén egyedi kormánydöntésre volt szükség – jegyezte meg.
Az államtitkár a modell fontos új elemeként említette a feltárásra jogosult intézmények akkreditációját, hangsúlyozva, hogy az akkreditáció a jogszabályban meghatározott szempontrendszer alapján történik, amelynek során a területiség elve és a szakmai, kapacitásbeli feltételek egyaránt érvényesíthetők.
L. Simon László hozzátette, hogy megmarad a próbafeltárás és a nagyberuházásokat megelőző feltárás elvégzésének feltárásra alkalmas 30 napos időkorlátja, a módosítás ugyanakkor bevezeti a differenciált hatósági ár fogalmát, amivel elkerülhető, hogy az egyes feltárási jogú intézmények eltérő és ellenőrizhetetlen árakon végezzék a szolgáltatásokat.
A Forster Központhoz kerülő Ásatási Bizottság szakmai tanácsadó testületként segíti a központ feladatainak ellátását, a törvényben módosult a régészeti lelőhely fogalma, új és lényeges elem továbbá a fémkereső detektorok használatára vonatkozó szabályozás szigorítása – számolt be a jogszabályi háttér változásairól L. Simon László.
(MTI)
