Székesfehérvár a magyar nemzeti építészet megteremtője és egyik legnagyobb alakja előtt tiszteleg - hangoztatta beszédében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, amikor csütörtökön felavatták a 200 éve született építész, Ybl Miklós egészalakos szobrát szülővárosában.
L. Simon László szerint a város a Zichy-ligetben felállított, Lestyán-Goda János által készített alkotással egyúttal tiszteleg a magyar építészet és építőművészet értékei, hazai és nemzetközi rangja, elismertsége és eredményei előtt, valamint tiszteleg saját múltja, hagyományai és értékei előtt. Az államtitkár Ybl Miklóst szerény, alázatos, szorgalmas és kitartó emberként jellemezte.
"Olyan ember volt, aki tudta, hogy egy igazi, nagy formátumú alkotónak tisztelnie kell az elődök munkásságát, mégis meg kell azt haladni: újítani kell, új esztétikai minőséget és formavilágot kell művészként a közönséggel elfogadtatni" - fogalmazott. Tolnay Lajos mérnök, a MÁV első igazgatója szavait idézve elmondta: Ybl az építést valódi művészetté emelte, "a kövek e hazában megtanultak beszélni, szavuk lelket emelni".
L. Simon László emlékeztetett arra, hogy Ybl nem csak új épületek tervezésében jeleskedett, akkor sem mondott nemet, amikor nem az építészi tehetségére volt szükség, hanem mérnöki szaktudására, találékonyságára. "Olyan alkotó és nagy újító volt, aki képes volt megörvendeztetni a magyar közösséget fantasztikus épületekkel, amelyek időállóak és a legnagyobb magyar építészeti alkotások között vannak számon tartva" - tette hozzá.
Kiemelte: az építészet az, ahol nem csupán az alkotóművész önkifejezési igényének megjelenítése a cél, hanem az alkotóban lévő tehetséget alá kell rendelni a megrendelői igényeknek és a pénztárcának. Az építész a tehetségét a gazdaság, az ipar és a mindennapi élet szolgálatába állítja - fűzte hozzá.
Az államtitkár gróf Klebelsberg Kunó korábbi vallás- és közoktatásügyi miniszter tanulmányából idézve hangsúlyozta: "az 1840-es évekig csak művészetről lehet beszélni magyar földön és nem magyar művészetről, de az utolsó nyolc évtized elég volt arra, hogy Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Stróbl Alajos, Zala György, Ybl Miklós, Steindl Imre és Schulek Frigyes kifejlődhessenek". L. Simon László kiemelte: Székesfehérvár olyan város, amely az elmúlt években bebizonyította, hogy meghatározó jelentőségű számára a hagyományokból és múltból fakadó felelősség, amelyet évtizedekig megpróbáltak elfeledtetni, eltitkolni, a város identitását átformálni.
"Székesfehérvár ma nem egy szocialista iparváros, joggal tart igényt a nemzet történelmi fővárosa címre, mert újra Magyarország egyik fénylő csillaga, egyik jelentős kultúrvárosa" - fogalmazott, hozzátéve: a város vezetői, felelősen gondolkodó polgárai "összeszedik a múlt fontos darabjait, és azokból úgy gyúrnak új egységet, hogy kikristályosodik belőle mindaz, ami a város lényege, múltja, kultúrája, történelme". Cser-Palkovics András polgármester szerint a bicentenáriumi év lehetőséget ad arra, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy Ybl Miklós is ennek a nagyon sokrétű, gazdag kultúrájú és történelmű városnak a szülötte.
Úgy vélte, joggal lehetnek erre büszkék a fehérváriak. Megjegyezte: kötelességük és felelősségük volt, hogy az ünnepi esztendőben kiállításokkal, szakmai tárlatvezetésekkel, egy, a neves építészről elnevezett intézmény-felújítási programmal, és az idei évben alapított, Schmidl Ferencről elnevezett építészeti díjjal hívják fel a figyelmet Ybl munkásságára. A szoboravatást követően, a bicentenáriumi programsorozat keretében, csütörtök délután Az Építő Művész címmel irodalmi összeállítással emlékeznek Ybl Miklósra a Vörösmarty Színházban, majd Pottyondy Péter Ybl-díjas építész nyitja meg az "Ybl200" című vándorkiállítást.
A fehérvári ünnepségsorozatot Csontos Györgyi Ybl Miklós öröksége című dokumentumfilmje zárja. Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérvárott. A bécsi művészeti akadémián tanult, de itthon nem vették fel a kőműves céhbe, így 1836-ig Pollack Mihállyal a Ludovika és a Nemzeti Múzeum építkezésén dolgozott. Később Heinrich Koch bécsi irodájában alkalmazták. Közreműködött a prágai Kinsky-palota építésénél, 1839-40-ben, majd 1841-ben Olaszországban tett tanulmányutat. 1840-től két évig a müncheni akadémián folytatta építészeti tanulmányait, miközben Pollack megbízásából a pesti Német Színház átalakításához készített terveket. 1845-55 között építette első fontos művét, a romantikus-keleti stílusú fóti templomot.
1870-től sorra épültek legjelentősebb neoreneszánsz alkotásai: a Vámház, a Várkert-kioszk és -bazár és fő műve, az Operaház (1875-84). Ybl 1867-ben vette át Hild József örökét, a Szent István Bazilika építkezését. A hatalmas templomot az északi és déli oldalfal kivételével, a kupolával együtt teljesen reneszánsszá formálta; a belső teret Ybl halála után Kauser József alakította ki. Ybl - aki a Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöke, a főrendiház tagja volt - 1891. január 22-én halt meg. Ybl Miklós nevét viseli az 1953-ban alapított, legrangosabb építészeti kitüntetés, és a Thököly úti Műszaki Főiskola is. Monográfiáját unokaöccse, Ybl Ervin írta meg 1956-ban.
(MTI)
