A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényhez kapcsolódó gyakran ismételt kérdések
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Mi a településképi szabályozás gyakorlati haszna?
A településképi szabályozás lehetővé teszi, hogy a települési közösségek hatékonyan óvják meg környezeti kultúrájukat, és fejlesszék azt.
Mik az ezzel járó teendők?
A helyi polgárok aktív bevonásával minden településnek el kell készítenie a településképi rendeletét, és az azt megalapozó Településképi Arculati Kézikönyvet 2017. október 1-ig.
Mikor várható a törvénnyel kapcsolatos részletes szakmai tájékoztatás?
A Miniszterelnökség elkötelezett abban, hogy az új szabályozás minden település és magyar állampolgár megelégedésére, jó minőségben kerüljön biztosításra. Ezért a Miniszterelnökség módszertani útmutatókat, megyei szintű képzéseket és tájékoztatófelületeket hoz létre. A szükséges tájékoztatás 2017. első negyedévében minden településhez el fog jutni. A helyi közösségeket leghatékonyabban támogató szervezeti egységek a megyei állami főépítészek lesznek, minden szakterületet, jogszabályokat érintő kérdésekkel lehet hozzájuk fordulni.
A településkép-védelmi feladatokkal kapcsolatos képzéseken csak építészek vehetnek részt, vagy jogászok is, akik e terület iránt érdeklődnek?
A Miniszterelnökség tervezi, hogy háttérintézményének, a Lechner Tudásközpontnak bevonásával képzéseket indít a témában, amelyekre minden érdeklődőt szeretettel várunk.
TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV ÉS TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET
A Településképi Arculati Kézikönyvet, és a településképi rendeletet elkészítése minden település számára kötelező vagy opcionális lehetőség?
A Településképi Arculati Kézikönyv és településképi rendelet elkészítése kötelező. A törvény célja, hogy a helyi közösségek gondolják végig, hogy milyen környezetben szeretnének élni, polgári vita alakuljon ki arról, hogy milyen környezetben szeretnének családjaik számára lakóhelyet biztosítani.
Kik, milyen jogosultsággal készíthetnek Településképi Arculati Kézikönyvet?
A törvény célja és szándéka, hogy a települési közösségek maguk döntsék el, hogy milyen települési környezetben szeretnének élni, hogyan őrizzék meg építészeti és természeti kultúrájukat, és hogyan fejlesszék azt. Ezért a Kézikönyv széles körű társadalmi bevonás mellett készül, aminek megszervezése a polgármester és az önkormányzat feladata. Annak érdekében, hogy az elkészülő Településképi Arculati Kézikönyv és településképi rendelet a lehető legmagasabb minőségben készülhessen el, minden önkormányzatnak legalább ezek elkészítésének idejére főépítészt kell alkalmaznia, akinek a munkáját nagyban segíteni fogják a településen élő helyi építészek és mérnökök.
További szakmai segítséget nyújt az Építész Kamara, a Lechner Tudásközpont, mint a Miniszterelnökség háttérintézménye, a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága, valamint az illetékes állami főépítész, és Nemzeti Park Igazgatóság.
Településképi Arculati Kézikönyv a jövőben helyettesíti-e a településrendezési tervet vagy az abban foglaltakra épül?
A 2014. év végén egy alapos áttekintéssel kezdődött az építésügy és a településügy reformja. Másfél év előkészítő munka után a Miniszterelnökség arra a következtetésre jutott, hogy a településügy bonyolult, és a lakosság számára érthetetlen. A településügyben végrehajtásra kerülő bürokráciacsökkentő reformok egyik legfontosabb célja és mozgatója, hogy a helyi közösségek ezen keresztül képesek legyenek önmagukat irányítani, és a saját kezükbe venni a sorsukat.
A településkép védelméről szóló törvény, ami ezen reformok első mérföldköve, egy rövid, közérthető jogszabály. Ezt a szemléletet kívánjuk a települési szinten is megvalósítani.
A települési tervek első fázisa a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet, az összes többi részletszabály, így a helyi építési szabályzat is erre kell, hogy épüljön. Ennek érdekében a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet megerősített, intenzív társadalmi bevonással készül, ami a közmegegyezés alapja lesz.
A Településképi Arculati Kézikönyv készítése során mi a szerepe a településnek, és mi a szerepe a Lechner Tudásközpontnak?
A jogszabály rögzíti, hogy a település feladata, hogy a Településképi Arculati Kézikönyv elkészüljön. A Lechner Tudásközpont, mint a Miniszterelnökség háttérintézménye segíti az önkormányzatokat abban, hogy ezt magas minőségben készíthessék el. A Kézikönyv készítésének folyamatát közérthetően mutatja be a TAK útmutató, amely digitálisan elérhető itt.
Milyen forrás, és mikortól áll rendelkezésre a Településképi Arculati Kézikönyvek készítéséhez?
A Kormány támogatni fogja a településeket a feladatuk ellátásában, ennek kidolgozása folyamatban van. Amint véglegesedik a forrásbiztosítás módszere és tartalma, azonnal tájékoztatást küldünk. A finanszírozás jellege kifejezetten a településkép védelméről szóló törvényben szereplő önkormányzati feladatok ellátásához fog kapcsolódni.
Milyen határidővel kell elkészíteni a Településképi Arculati Kézikönyvet, és a településképi rendeletet?
A Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésének határideje minden település számára 2017. október 1.
A Kézikönyv elkészítésével összefüggésben kivel kell felvennünk a kapcsolatot? Van társaság kinevezve, akik részt fognak venni a készítésben, dokumentálásban?
A Miniszterelnökség minden érdeklődő településnek szívesen segít, és válaszol. Az önkormányzat kötelessége, hogy legalább a készítés ideje alatt főépítészt alkalmazzon. Amennyiben a település nem rendelkezik főépítésszel, és nincs is jelöltje, javasoljuk, hogy forduljon az illetékes területi Építész Kamarához, illetve az Országos Főépítészi Kollégiumhoz, és az állami főépítészhez.
Hol érhetjük el a TAK Útmutatót?
A TAK Útmutató digitálisan elérhető itt, valamint elkérhető az állami főépítésztől a Kormányhivatalban.
A már elkészült arculati minta-kézikönyveket meg lehet kapni digitális formában?
Tekintettel arra, hogy a településképi rendeletet és a Településképi Arculati Kézikönyvet is a Lechner Tudásközpont, a Miniszterelnökség háttérintézménye által üzemeltetett digitális felületen kell egyeztetni, ahová az elkészült végleges anyagokat is el kell küldeni, a folyamatosan készülő, helyi közösségek által megvitatott és elfogadott Kézikönyvek az erre biztosított felületen elérhetők lesznek.
Jól értelmezzük-e, hogy a településképi rendelet nem vonhatja településképi véleményeztetés alá az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységeket?
Igen. A településképi rendelet és főként a Településképi Arculati Kézikönyv az önkéntes jogkövetés intézményét hivatott erősíteni. Hiszünk abban, hogy ha az érintett polgárok látják, hogy az adott településen mi a szép, követni fogják azt, vagy olyan települést, településrészt keresnek, ahol az elképzelésük szabályosan megvalósítható.
Jól értelmezzük-e, hogy ha egy település nem alkotja meg 2017. október 1-ig településképi rendeletét, akkor a törvény erejénél fogva az eddigi szabályozási lehetőségei megszűnnek?
Ha a település nem készíti el 2017. október 1-ig településképi rendeletét, mulasztásos törvénysértés következik be, illetve a törvényben ismertetett vonatkozó rendelkezések életbe lépnek.
Jól értelmezzük-e, hogy ha egy település alkotna is 2017. október 1-ig településképi rendeletet, azt nem teheti meg a helyi építési szabályzat és egyéb rendeletei e körbe tartozó szakaszainak egyszerű átemelésével, mert köteles rendeletét a kamarával és a kormányhivatallal is véleményeztetni, valamint készíttetnie kell egy Településképi Arculati Kézikönyvet is?
A településkép védelméről szóló törvény értelmében minden településnek 2017. október 1-ig el kell készítenie a településképi rendeletét és annak előkészítéseként a Településképi Arculati Kézikönyvét. Ezt követően a helyi építési szabályzatból ki kell vezetni a településképi követelményeket tartalmazó részeket. A Településképi Arculati Kézikönyvben és a településképi rendeletben meghatározott településképi követelmények tartalmukban akár meg is egyezhetnek a jelenlegi helyi építési szabályzatban megfogalmazott településképi követelményekkel, de ezek csak abban az esetben kerülhetnek átemelésre, ha a véleményező szervekkel, és a partnerekkel történő egyeztetéseket követően továbbra is fennállnak, és a képviselő-testület ismételten elfogadja.
