Az állam reformjának egyik célja, hogy a közigazgatás ne csak passzív szemlélője legyen a folyamatoknak, hanem időnként annak alakítójává váljon - jelentette ki Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén, szombaton Miskolcon.
Az erős, szolgáltató állam megvalósulása a magyar társadalom és a magyar vállalkozások egészének érdekében áll - tette hozzá, kiemelve az integrált ügyfélszolgálatok és az elektronikus ügyintézés kiterjesztését.
Az államtitkár hangsúlyozta, 2018-ra a szélessávú internet Magyarország minden fehér foltján elérhető lesz. Az elektronikusan intézhető ügyek száma meghaladja majd az ezret, míg jelenleg 423 ügytípust lehet a kormányablakokban - mint integrált ügyfélszolgálatoknál - ügyintézni - mondta.
Rámutatott: az informatikai rendszer kialakításában most körülbelül "félúton" tartanak, annak teljes kiépülése "nagy előrelépés lesz a közigazgatásban".
Kitért arra, hogy a kormány a centralizációs lépésekben nem kívánja tagadni a piacgazdaság vagy a demokrácia értékeit, hanem szerepet kíván vállalni ott, ahol a piac nem képes önkorrekcióra, önszabályozásra.
Kép letöltése
Magyarázata szerint az átalakítások érdekében a Jó Állam Program három eleme: az igazságügy átalakítását célzó Moór Gyula Program, az önkormányzati reform, valamint a közigazgatást megújító Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program. Ezek keretében már az elmúlt időszakban is számos intézkedés történt az államigazgatás hatékonyságának növelése érdekében - ismertette.
Az önkormányzati programból kiemelte: átalakították az önkormányzati szervezetrendszert, illetve adósságkonszolidáció történt. 1200 milliárd forintot vállalt át az állam az önkormányzatoktól, amely már a működőképességet veszélyeztette.
Az önkormányzati reform része lett a szolgáltatási feladatellátás és intézményfenntartás, így az egészségügy-, oktatás-, szociális-, kulturális- és környezetvédelem átrendezését is magában foglalta - tette hozzá.
A Magyary Program pedig azt állította fókuszába, hogy az államapparátus a lehető legkevésbé terhelje meg a gazdaság jövedelemtermelő részét. Átalakult a központi államigazgatás, a csúcsminisztériumi rendszer, és létrehozták a területi középszintet - mondta.
Véleménye szerint a járások tekintetében nincs politikai vita, az állam a korábbi felfogásokkal szemben nem a régiós intézmények irányába tolta a rendszert, hanem azt szerette volna elérni, hogy minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. 198 járás, kerület jött létre, egy szűnt meg összevonás miatt.
A jövőt illetően megjegyezte: a megkezdett intézkedések folytatásaként már a tartalmi elemekre kell koncentrálni. Ma a közigazgatásban 3400 ágazati szakrendszer működik és ezek nem átjárhatóak. Ezt kell megoldani - jegyezte meg.
(MTI)
