A kormányablakrendszer felállítása és az ügyintézési kultúra bevezetése a magyar közigazgatás fejlesztésének legsikeresebb és legemblematikusabb programja a rendszerváltás óta - fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorhelyettese pénteken Veszprémben, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) ünnepélyes oklevélátadóján.
Kis Norbert azt mondta: az a cél, hogy az állampolgárok számára az ügyintézés ideje, az arra fordított energia és anyagi terhei csökkenjenek, ezáltal javuljon életminőségük. Az a lényeg, hogy versenyképes és hatékony legyen a közigazgatás, olyan ügyintézési feltételek jöjjenek létre, amelyek mellett az emberek az idejüket, a pénzüket sokkal inkább a gazdálkodásra fordíthatják, mint az ügyintézésre - tette hozzá a KÖFOP projektben képzési partnerként közreműködő egyetem rektorhelyettese.
A 2015 végén az egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal által végzett országos közvélemény-kutatás eredményeiről szólva elmondta: az emberek számára a legfontosabb az ügyintézés minősége és az arra fordított idő csökkentése. A megkérdezettek tízes skálán nyolcasra értékelték a közigazgatással való általános elégedettségüket. Hozzátette: bár az online ügyintézések száma növekvőben van, tízből még mindig hat ember a személyes ügyintézést preferálja. A rektorhelyettes kiemelte: az eredmények javuló tendenciát mutatnak, ami a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézésnek köszönhető, és visszaigazolja, hogy a tisztviselők képzése meghozza eredményeit.
Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a tudós Magyary Zoltánt idézve úgy fogalmazott: minden országos ügy egyének ügyeként jelenik meg a hivatalban. Ezért a 2020-ig tartó közigazgatási és közszolgáltatási stratégia legfontosabb kitétele a szervezeti megújítás mellett a humánerőforrás képzése. A közigazgatásban végzett munka ugyanis, mint mondta, élethosszig tartó tanulást is jelent.
Az államtitkár arról is beszélt: jelenleg 270 kormányablak működik országosan, és a jövőben több vasútállomáson is nyílnak újabbak. Kovács Zoltán hangsúlyozta, ma Magyarországon 23 millió ügyből 15 millió már a kormányablakban indul el.
Takács Szabolcs, Veszprém megye kormánymegbízottja azt mondta: a kormányablak a kormányhivatal zászlóshajója, ezért kiemelten fontos, hogy jól képzett szakemberként, ügyfélbarát módon fogadják az ügyfeleket az ott dolgozók. Kiemelte, Veszprém megyében 13 kormányablak működik mintegy 130 dolgozóval, de terveik között szerepel a megyében egy új kormányablak nyitása is, Berhidán.
A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programnak a területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztésére vonatkozó projektje 6,9 milliárd forintból valósult meg. A Miniszterelnökség és a Veszprém megyei kormányhivatal alkotta konzorcium belső, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett képzéseket valósított meg. A programban országosan 794-en, a régióból 89-en vettek részt. Március elsején megkezdődött a kormányablak-ügyintézők második képzése is, amelyben országosan 590-en vesznek részt - tette hozzá Takács Szabolcs.
(MTI)
