Bürokráciacsökkentés és a szolgáltató állam kiépítése a célja a folytatódó közigazgatási reformnak - mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a Magyary Zoltán közigazgatási szakember emlékére megtartott Magyary Napok keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) Budapesten szerdán.
Kovács Zoltán kijelentette: a folytatódó reform célját szolgálja a párhuzamosságok megszüntetése és a sokszintű hierarchia egyszerűsítése is.
Azt mondta: míg 2010 előtt a kormánypártok elsősorban a nagyobb egységekből felépülő regionalizációban gondolkodtak, addig 2010 óta a decentralizáció jegyében szeretnék közelebb vinni az állampolgárokhoz a közigazgatást. Ennek keretében kiépült a járások rendszere, 197 járás jött létre.
A 2020-ig szóló közigazgatási és közszolgálati fejlesztési stratégia szervezett, költséghatékony, professzionális állam kiépítését tűzte ki célul. Ennek része egy teljesen új alapokra helyezett közszolgálati életpálya és egy olyan közigazgatás, amelybe csak magas szakmai képzettséggel lehet bekerülni, így kifelé zárt, belül azonban átjárható - tette hozzá az államtitkár.
Folyik a digitális állam kiépítése, az elektronikus ügyintézés támogatása, hogy az állampolgárok minél több ügyet intézhessenek otthonról. A kormányablakoknál elsődleges, érdemi ügyintézés zajlik, jövő hónaptól már mintegy 400 ügytípusban. Ez a szám a kormányablakok néhány évvel ezelőtti indulásakor még 51 volt - ismertette.
Jövőre az állam 10 milliárd forinttal kevesebb igazgatási szolgáltatási díjat szed be, az állampolgárok kérdőíveken nyilatkozhatnak arról, hogy milyen eljárásokban, ügytípusokban látnák szívesen a díjcsökkentést - idézte fel az államtitkár.
Kovács Zoltán kitért arra is, hogy 2 millió állampolgárt érint a szociális ellátórendszer átalakítása. Az önkormányzatoknál már csupán az adható szociális ellátások maradtak, ennek következtében sok önkormányzat - nagyon helytelenül - megszüntette a szociális ellátások folyósítását - fogalmazott. Most zajlik a felülvizsgálat, hogy az arra jogosultak ne maradjanak ellátatlanul - jegyezte meg.
Patyi András, a NKE rektora előadásában kiemelte, hogy az új eljárási kódex koncepcióját már elfogadta a kormány: nem a polgári eljárásjog egy fejezete lesz a közigazgatási perrendtartás, hanem önálló törvény. Ennek egyik indoka, hogy a közigazgatási perekben nem magánfelek közti jogvitákat dönt el a bíróság, hanem az állami szervek, hatóságok olyan határozatait bírálja felül, amelyeket állampolgárok egyedi ügyeiben hoztak.
Imre Miklós, a NKE közjogi intézetének megbízott vezetője előadásában az Európai Unió Bíróságának gyakorlatáról szólva elmondta: a közigazgatási határozatok megváltoztathatatlanságának a jogbiztonsághoz kapcsolódó elvét egyre inkább felülírja az uniós jog elsőbbsége. Az EU számára az egységes belső piac védelme kiemelkedően fontos például a jogellenes állami támogatások visszafizetésével kapcsolatban - jegyezte meg a szakember, aki szerint a luxemburgi uniós bíróság ítélkezési gyakorlatának alapos ismerete nélkülözhetetlen a nemzeti érdekek érvényesítéséhez.
Magyary Zoltán a modern magyar közigazgatás-tudomány legnagyobb alakja, nemzetközi hírű tudós 127 éve, 1888. június 10-én született Tatán. Tevékenysége 1910-1930 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, valamint a Klebelsberg Kuno által irányított tudománypolitikához kapcsolódik. 1930-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Közjogi és Közigazgatásjog Tanszékének vezetője, később az egyetem dékánja lett. Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. Nemzetközi hírű közigazgatási szakemberként angolul, franciául és németül is megjelentek tudományos művei. A második világháború legutolsó szakaszában, 1945 tavaszán Héregen az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására feleségével együtt az önkéntes halált választotta.
(MTI)
