Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap a Kossuth Rádió G7 című műsorában elmondta: jövőre is 3 százalék alatt tervezik tartani a költségvetési hiányt, a két prioritás továbbra is a foglalkoztatás növelése és az államadósság csökkentése lesz; marad a 27 százalékos áfa, akár az infláció mértéke felett növekedhet a minimálbér és nem lesz változás a nyugdíjrendszerben.

„Rendkívül sok olyan kedvező folyamat ismert ma a magyar gazdaságról, amely alapján optimistább és talán nagyobb mozgástérrel tervezett költségvetést lehet jövőre készíteni, van azonban néhány olyan kockázat, amellyel nehéz mit kezdeni” - állapította meg Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter ezek közé sorolta az orosz-ukrán gazdasági válságot, a német gazdaság helyzetét, amellyel kapcsolatban az előrejelzések borúlátóbbak a korábbiaknál, illetve a devizahitelek kezelését is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy növekedésre koncentráló, munkaközpontú büdzsét terveznek, amely továbbra is a foglalkoztatást ösztönzi, ami a hétéves uniós forrás-felhasználási időszakban is megnyilvánul. Az alapszámokban a legfontosabb a növekedés mellett a hiányszám lesz, amelyet 3 százalék alatt tervez a kormány - húzta alá.

Varga Mihály kijelentette: a kabinet egyelőre nem készül a tavaly áprilisban benyújtott konvergenciaprogram számainak megváltoztatására, amely a jövő évre 2,5 százalékos növekedéssel számol. Úgy vélte, a következő esztendő átmenetinek tekinthető abban a tekintetben, hogy az előző hétéves uniós ciklus forrásait már felhasználta a kormány, az új támogatási összegek viszont még nem indulnak el, így nem tudnak a gazdaságban hasznosulni. Az inflációval kapcsolatban hozzátette: az idei év az élelmiszer- és rezsiköltségeknél jóval alacsonyabb árszintet hozott, ám a hatásuk 2015-ben valószínűleg részben kifut, ezért 2,9 százalékkal számol a kormány.

A piacban bízik a kabinet

A tárcavezető szerint adósságfinanszírozás szempontjából könnyebb lesz a jövő év, mint az idei: a következő esztendőben ugyanis 2 milliárd euró körüli összeget kell törleszteni, idén ennél jóval magasabbat kellett. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a magyar gazdaság helyzete ma lényegesen stabilabb, mint jó néhány olyan országé, amelynek a hitelminősítői értékelések szerint jobb a besorolása. Több alkalommal is bebizonyosodott, hogy a nagy hitelminősítő intézeteknél a piac sokkal kedvezőbben ítéli meg a magyar helyzetet - emelte ki. "Jobban bízunk a piac értékítéletében, (...) de nem fogunk tiltakozni a felminősítés ellen" - fűzte hozzá.

Marad a 27 százalékos áfa

Varga Mihály elmondta azt is, hogy az előző évekhez hasonlóan a két prioritás továbbra is a foglalkoztatás növelése és az államadósság csökkentése lesz, ám különböző programok elindításával egyre hangsúlyosabbá válik majd a növekedésösztönző iparágak támogatása. Kérdésre reagálva leszögezte: az adórendszer legfontosabb keretei kialakultak, abban változás nem várható; a családi adókedvezmény megmarad. A fogyasztási típusú adóknál sem cél az adószintek növelése, marad a 27 százalékos áfa, viszont az adóhatóság részéről hatékonyabb munkára van szükség az adók beszedése terén, hogy a kieső bevételt ne máshogyan kelljen pótolni - nyomatékosította.

Emelni kell a minimálbért

A nemzetgazdasági miniszter a műsorban kitért a minimálbér kérdésére is. Emlékeztetett, hogy az elmúlt években jelentős előrelépések történten e téren, az Európai Unión belül csak Romániában és Bulgáriában volt a magyarnál magasabb minimálbér-növekedés. Ősszel ismét összeül az ezzel foglalkozó egyeztető fórum, a kormány csak akkor lép majd, ha a munkaadói és munkavállalói oldal nem tud megállapodni. „Abban bízunk, hogy a piaci szereplők is meg tudják önmaguk határozni az ideális minimálbér szintet” - fogalmazott. Felidézte azt is, hogy a pedagógusoknál, a szociális szférában és az egészségügyben dolgozóknál is történt béremelés, bár elismerte, hogy a közszféra egészében évek óta bérbefagyasztás van érvényben. „Itt is mozdulni kell, mert érezhető a legjobb szakemberek távozása” - mutatott rá. Megállapította, hogy a piaci szférában is bérfelzárkóztatási programra lenne szükség, mert hosszú távon nem az olcsó munkaerőre kell építeni az ország versenyképességét. "A minimálbér növekedését így akár még a jövő évi infláció feletti mértékben sem szabad és kell kizárni" - emelte ki.

Nem lesz változás a nyugdíjrendszerben

Varga Mihály a nyugdíjemelés lehetőségét firtató kérdésre reagálva elmondta: az elmúlt években infláció feletti mértékben növekedtek a reálnyugdíjak, amiben jelentős szerepe volt a rezsicsökkentésnek is. A nyugdíjemelés mértékét nem konkretizálta, de emlékeztetett, hogy azt alapvetően a fogyasztói áremelkedés szabja meg. Arra a korábbi felvetésre reagálva, hogy a nyugdíjat a gyerekek számához kössék, a tárcavezető kijelentette: a kormány semmiféle módosításra nem készül a nyugdíjrendszerben. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a demográfiai tendenciák alapján az országnak fel kell készülnie arra az időszakra, amikor az aktívak és az inaktívak aránya jelentős mértékben megváltozik. A kérdést ezért alaposan végig kell gondolni, egy felelős kormánydöntéshez azonban sokkal több szakértői háttérszámítás kell - tette egyértelművé.

Lakástámogatás: történelmi esély

A tárcavezető a műsorban elmondta azt is, hogy a kormány ősszel vizsgálja majd meg a jelenlegi lakástámogatási programok hatékonyabbá tételének lehetőségét. "A jegybanki alapkamat történelmi alacsony szintje miatt most van lehetőség arra, hogy kis támogatással is lényegesen többet segítsünk" - állapította meg.

Ésszerű korlátot kell szabni a hitelfelvételi aránynak

A kormánynak a devizahitelekkel kapcsolatos elszámolást a Kúria korábbi döntése nyomán kell tisztáznia. A kabinet már tárgyalt a legfontosabb elemekről, ennek értelmében a jelzálog alapú devizahiteleknél egynegyedes, de akár egyharmados törlesztőrészlet-csökkenés is bekövetkezhet - közölte Varga Mihály. A szeptember 10-i kormányülésen készülhet el az ezzel kapcsolatos javaslat, és remélhetőleg még abban a hónapban dönthet róla az Országgyűlés. Az elszámolást ősszel kell megtenni, de mivel ezt nem lehet 400 ezer ember esetében azonnal megtenni, így ez egy hosszabb folyamat lesz. Néhány feltétel rögzítésével minden ügyfél tudni fogja, hogy a bank milyen alapon számolja majd ki a visszatérítését - vázolta a forgatókönyvet a nemzetgazdasági miniszter.

A tárcavezető tisztázta a Kúria döntése valamennyi fogyasztási devizahitel-szerződésre vonatkozik így a devizás autóhitel-szerződésekre is. Leszögezte ugyanakkor, hogy azok forintosításával kapcsolatban a legfőbb bírói fórum semmilyen döntést nem hozott, vagyis az elszámolás és a forintosítás két különböző dolog. A forintosítás időbeli hatályának meghatározása, illetve annak, hogy milyen körre terjedjen ki, és hogy milyen árfolyamon történjen egy későbbi időszakban, csak az elszámolás után valósul meg - mondta. Rögzítette azt is, hogy az elszámolásnál kizárólag a bankoknak kell vállalniuk a terheket, mivel ők jártak el tisztességtelenül. A forintosítás esetében még nem született döntés, de mivel a 2015-ös költségvetést érinti majd, ezért valószínűleg nagyobb költségvetési tartalékot tervez be a kabinet, hogy minden eshetőségre felkészüljön - húzta alá Varga Mihály.

A nemzetgazdasági tárcavezető hangsúlyozta: a kormány úgy kívánja kivezetni a devizahiteleket, hogy megmaradjon a bankrendszer stabilitása, de közben erősödjön a hitelezési aktivitás a vállalkozások és a magánszemélyek szempontjából egyaránt. Az adósságfinanszírozás miatt fontos az is, hogy a kivezetésének minimális hatása legyen az állampapírpiacra - mutatott rá.

Varga Mihály egyértelművé tette, hogy a kormány a kivezetés után alapvetően csak forinthiteleket szeretne a hitelpiacon, azt azonban nem lehet kizárni, hogy vállalkozásfejlesztéshez valaki devizában adósodjon el. A kormány és a jegybank arra is törekszik, hogy ésszerű korlátot szabjon a hitelfelvételi aránynak. Az Magyar Nemzeti Bankban már készül az adósságfék szabály, amely nemcsak a deviza, de a forinthitelek esetében is arra kényszerítené a bankokat, hogy alaposan vizsgálják meg az ügyfél törlesztő képességét a hitelfelvétel előtt, ami segítené a szándék megvalósulását - állapította meg a tárcavezető.

(hirado.hu, NGM)