A magyar állam "univerzális bankként" szeretné tovább működtetni az MKB-t, a banknál szükséges egy "reorganizáció, feljavítás" is - mondta Varga Mihály 2014. július 29-én az Inforádió Aréna című műsorában, hozzátéve, hogy a bank további sorsáról a szerdai kormányülésen döntenek.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: az MKB Magyarország 5. legnagyobb bankja, amelynek komoly vállalati hitelállománya van. A bank megvásárlásáról szóló szerződést július 31-ig aláírják, vagyis ekkor kerül a magyar állam tulajdonába az MKB, amelynek vagyonkezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lehet - fűzte hozzá.

Mint hangsúlyozta, az ügyfelek nem vesznek majd észre változást a működésben a tulajdonosváltás miatt.

Az MKB állami tulajdonba kerülésével mind a mérlegfőösszeg, mind a saját tőke szempontjából a magyarországi bankok mintegy fele már magyar tulajdonban lesz - mondta a miniszter.

Szavai szerint a bank megvásárlása illeszkedik a kormányzati stratégiai célhoz, hogy a magyar pénzintézetek nagyobb arányban legyenek hazai tulajdonban, aminek szükségességét a 2008-as válság is megmutatta. Egyben segíti a hitelezési aktivitás bővülését.    

Varga Mihály szerint adófizetői szempontból is jó megállapodást kötött az állam, hiszen a vételárat jelentősen meghaladja az a tőkepótlás, amit a bajor tulajdonos még végre fog hajtani.

Arra a kérdésre, hogy a kormány tervei szerint véglegesen hazai tulajdonban marad-e az MKB többsége, Varga Mihály nemmel válaszolt, de hozzátette, hogy stratégiai kérdésekben a szerdai kormányülésen döntenek.

Elmondta: a feljavítás, rendbetétel után az MKB többségi magántulajdonba kell hogy kerüljön. Ez lehet akár tőzsdei bevezetés, akár a bank többségi részvénycsomagjának értékesítése - jelezte Varga Mihály.

Hozzáfűzte: a reorganizációt végrehajtók döntik el, hogy a mostani, vagy egy új menedzsmenttel akarják végrehajtani az átalakítást.

A miniszter beszélt arról is, hogy készülnek azok a számítások, amelyekből kiderül, mekkora hatással lesz a bankrendszerre a devizahiteles mentőcsomagok elfogadása. Ahhoz, hogy a devizahiteleket idén év végével kivezessék, ősszel a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel, és forintosítani kell a devizahiteleket. Fontos kérdés, hogy a kamatelszámolás, forintosítás hogyan történjen, a kormány pedig egyeztet minden érintett partnerrel, zajlik a jogszabályi előkészítés.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a fennálló hiteleket továbbra is fizetni kell, de a cél az, hogy a hitelek olyan tehervállalással fussanak ki, amelyek az ügyfelek számára is vállalhatóak.

Arra a kérdésre, lesznek-e Magyarországról kivonuló bankok, a miniszter kifejtette: a legfontosabb külföldi tulajdonú bankok deklarálták, hogy szeretnének hosszú távon Magyarországon maradni.

Kitért arra is, hogy az Európai Unió még vizsgálja az uniós források elosztását végző intézményrendszer átalakítását, de tekintettel arra, hogy sok más tagállamban is hasonlóan működik az intézményrendszer, Magyarország egy hamarosan érkező jóváhagyásra számít. 

A Nokia bezárásával kapcsolatban elmondta: a kormány minden segítséget igyekszik megadni az elbocsátottaknak, hogy mielőbb munkát találjanak. Komárom-Esztergom megyében több mint ezer, a foglalkoztatók által bejelentett üres álláshely van - hívta fel a figyelmet Varga Mihály. Hozzátette: mivel a dolgozók egyharmada a Felvidékről járt át a komáromi Nokiába dolgozni, a Szlovák Munkaügyi Hivatallal is felvette a kormány a kapcsolatot, és együttműködésre törekszik.

Varga Mihály jelezte: őszre szeretnének egy olyan javaslatcsomagot összeállítani, amely lökést adhat a hazai ingatlanpiacnak. A kormány a beruházásokat és - közvetlen támogatással - a vevőket is ösztönözni szeretné, és már egyeztet ebben az ügyben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével.

(MTI/NGM)