Legalább 2,5-4,5 százalékos reálbéremelkedést kell elérni a következő években a nemzetgazdasági miniszter szerint. Varga Mihály úgy véli, az Európai Unió megnehezítette az idei adósságcsökkentés teljesítését.

● Legalább 2,5-4,5 százalékos reálbér-emelkedést kell elérni a következő években a nemzetgazdasági miniszter szerint.

● Varga Mihály úgy véli, az Európai Unió megnehezítette az idei adósságcsökkentés teljesítését.

● Szálloda lehet a minisztérium jelenlegi épületéből, minden hónapban kapnak ajánlatot a megvételére.

● Tavasszal jöhet egy teljesen új adócsomag.

– Miniszter úr, gyakran látogatta annak idején a Várklubot a Szentháromság téren?

– Fiatalként nem voltam abban a helyzetben, hogy eljussak oda. Az épület viszont hosszú ideig kollégiumként is működött, s mivel közgázos éveim alatt egyszer eltanácsoltak az egyetem kollégiumából, egy évet az ELTE itteni épületében tölthettem, tekintettel jó tanulmányi eredményeimre.

– Milyen kihágást követett el?

– Legyen elég annyi, hogy a vizsgák befejezése után volt egy hangulatos este.

– Mindenesetre akkor ismeri a Nemzetgazdasági Minisztérium új otthonát. Van határidő, hogy mikor kell felköltözniük?

– Nincs. Az épületet a II. világháború után egyszerű formában állították helyre, de megvannak a régi tervrajzok. A kormányhatározat szerint az eredeti formában kell helyreállítani, ezt követően költözhetünk.

– Csak a központi épületükben dolgozó munkatársak mennek fel?

– Ha a levéltárat is áthelyezik, akkor a 2200 fős állományunk, amely három épületben van szétszórva, egy helyre költözhet. Oda, ahol a régi magyar királyi pénzügyminisztérium működött.

– Milyen terveik vannak a jelenleg használt József nádor téri épülettel?

– Nincs olyan hónap, hogy egy-egy ingatlanbefektető ne tenne rendkívül kedvező ajánlatot szállodai hasznosításra.

Ilyenkor mindig azt tanácsolom nekik, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, hiszen a vagyonértékesítéssel ők foglalkoznak.

– Az elmúlt hónapokban felfokozott várakozás előzte meg az ország minősítésével kapcsolatos döntéseket, aztán mindig csalódniuk kellett.

– Ez azért túlzás. A három nagy hitelminősítő közül a Fitchnél láttunk arra esélyt, hogy még az idén felminősítenek, de kollégáim még a döntés előtt utánajártak, és kiderült, hogy a nem befektetésre ajánlott kategóriába kerülés után átlagosan öt évig tart, ameddig egy ország kikerülhet ebből a zónából. Ezek után illúzió lett volna most javulást várni, de mindhárom társaságnál pozitív a minősítésünk, tehát a felminősítés előszobájában vagyunk. Arra számítok, hogy jövőre valamelyikük már lépni fog.

– Szóval nem a pénzpiacok ármánykodása miatt maradt el az áttörés?

– Nem, ez a normális mozgása a hitelminősítői piacnak. Egyébként most is van olyan hitelminősítő, amelynél befektetési kategóriában vagyunk. Az ázsiai intézmények szerintem reálisabban ítélnek meg minket, de a legfontosabb úgyis a piac minősítése. Ez pedig azon mérhető, hogy vannak-e befektetések az országban, illetve megveszik-e az állampapírjainkat. Utóbbi téren az idén nem volt szükségünk a piac tesztelésére, de jövőre megtesszük, amikor az adósságunk egy részét törlesztjük, a másik részét megújítjuk. A kínai kapcsolatnak köszönhetően várhatóan renminbiben (azaz jüanban) történik majd a kibocsátás egy része. Nem az összeg nagysága lesz érdekes, hanem hogy kiépült egy olyan új kapcsolat, amely az állampapírpiacok finanszírozását is biztosabbá teheti. A befektetések terén pedig azt látom, hogy a nemzetközi turbulenciák ellenére az autógyártók továbbra is bíznak bennünk, új befektetéseket jelentettek be.

– A renminbi mellett lesz dollár-, illetve euróalapú kibocsátás is?

– Valószínűleg igen. Idén ősszel sok megkeresést kaptunk erre vonatkozóan. A kormány azonban úgy ítélte meg, hogy erre még nincs szükség. Jövőre öt-öt és félmilliárd eurónyi adósság jár le, és az Európai Uniótól felvett hitelből is van még hátra másfél milliárd, azt is törleszteni fogjuk, illetve megújítjuk. Szerintem a normális piaci logika mentén halad a kormány az államadósság finanszírozásában. A hosszú távú stratégiai cél nyilván az, hogy az államadósság csökkenjen, a finanszírozását illetően pedig, hogy a hazai intézményi és lakossági befektetők sokkal nagyobb arányban vegyenek részt benne.

– A minősítés szempontjából fontos lesz, hogy mekkora hiánnyal zár az idén az államháztartás, illetve hogyan alakul az államadósság.

– Az adóbevételek a várakozásaink felett folytak be, ezért joggal bízhatunk abban, hogy a –2,4 százalékos előirányzatnál jobb lesz az idén az egyenleg.

– Akár 2 százalék alá is lemehet a deficit?

– Ma úgy látjuk, hogy 2,2 körül lehet a hiány mértéke. Az adósságnál kicsit más a helyzet, arra nagyobb figyelem kell. Ismert, hogy az idén saját forrásból finanszírozunk 600 milliárd forintot Brüsszel helyett. Ennek a pénznek uniós támogatásként kellett volna megérkeznie, de különböző elszámolási viták miatt később kapjuk meg az összeget. A történtek alapján az a benyomásom, mintha Brüsszel abban lenne érdekelt, hogy a magyar államadósság ne tudjon csökkenni. Négy éve mindig teljesítjük a törvényben foglaltakat, és az idén is törekszünk arra, hogy ez így legyen.

– Ami ebben az évben rontja, az jövőre javítja a statisztikát.

– Ez igaz, de jelenleg a 2015. december 31-i adat számít. Az a pénz, ami jövőre folyik be, most nem segít rajtunk.

– Majd segít a Mol, mint tette azt a múlt évben is, a PEMÁK kötvények átadásával-visszavételével.

– Nem gondolom, hogy szükség van olyan „segítségre”, egyébként meg a Mol vezetésén múlik, hogyan menedzselik a likvid eszközeiket.

– Az adósságfinanszírozást hosszú távon alaposan megnehezíti, hogy 2020 után a mai formájában megszűnik az uniós finanszírozási rendszer. Mi lesz utána?

– Olyan állapotba kell hoznunk a magyar növekedés szerkezetét, hogy ezek a várható változások ne érintsék kedvezőtlenül a gazdaságot. Továbbra is fontos az exportpiacok feltárása, de mellette egyre nagyobb szerepet kell kapnia a belső fogyasztás bővülésének. Ehhez a bérszínvonal emelésén keresztül vezet az út. Nem lehet mindig az alacsony bérekkel tőkét vonzani, ez nem maradhat így. Arra kell törekedni, hogy a versenyképességünk erősödjön, de ezt ma már nem az alacsony bérköltségnek kell támogatnia.

– A versenyszektor munkaadói nélkül nem fog menni a béremelés.

– Minden évben megállapodnak a munkavállalói oldallal.

– Nagy cirkusszal.

– A széles gesztusoktól tekintsünk el.

Ami tény, hogy a jövedelmek az elmúlt években növekedtek, a belső fogyasztás bővül, amit a 28 hónapja emelkedő kiskereskedelmi forgalom is bizonyít. A bérnöveléssel önmagában nincs problémájuk a munkaadóknak, annak mértéke a kérdéses.

– Mekkora átlagos reálbér-emelkedésre lesz szükség a következő években, hogy a bérfelzárkózás érzékelhető mértékű legyen?

– Azt gondolom, ehhez legalább évi 2,5-4,5 százalékos reálbér-emelkedésre van szükség.

– Ha és amennyiben tavasszal két nagy hitelminősítő is befektetésre ajánlott kategóriába tenné Magyarországot, az mit jelentene a jövő évi költségvetésnek?

– Olcsóbban tudjuk majd finanszírozni az adósságunkat, de hogy mennyivel, ahhoz ismernünk kellene a hozamok alakulását. Sok múlik a világgazdaság alakulásán. De egy felminősítéssel mindenképpen kinyílnának előttünk a ma még zárt befektetési alapok, s akkor akár 2-3 százaléknyi papírvásárlás is csökkentheti a hozamszintünket.

– A tényleges mérték annál is érdekesebb lehet, mert a jövő évi növekedés kockázatosabbnak tűnik, mint az idei.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter várakozásai szerint például még a két százalékért is kapaszkodnunk kell majd. Minél később születik meg tehát a döntés a minősítésünkről, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az időközben romló gazdasági folyamatokat is beárazzák.

– A várakozások szerint a világgazdaság egésze lassul jövőre, ez tehát nem magyar specialitás. A Fed várható kamatemelése, az emissziós botrány nyomán a Volkswagen esetleges büntetésének következményei az autóiparra, a migrációs válság a német piacon keresztül Közép-Európára hat, ezek pedig mind befolyásolják a magyar költségvetés alakulását is.

Ma azért a legtöbb elemzőcég reálisnak tartja a 2,5 százalékos növekedést 2016ban. Szerintünk ezen most nem kell változtatni. Érzékeljük a lassulást, az idén a mezőgazdaság teljesítménye miatt 2,9-3 százalékra várjuk a GDP-bővülést. Jövőre az első negyedév után meglátjuk, hozzá kell-e nyúlni a számokhoz. Reményeink szerint a magyar gazdaságban időközben meghozott döntésekkel el lehet kerülni a tervek módosítását.

– Az emissziós válság nyomán jelezte-e már valamelyik nagy autógyártó, hogy módosítja magyarországi fejlesztési terveit?

– Nem, sőt az egyetlen bejelentés a fejlesztés megvalósításáról szólt. Figyeltük a világpiaci tendenciákat, és az a furcsa helyzet alakult ki, hogy Európában és Amerikában még nőtt is a Volkswagen értékesítése az egy évvel ezelőttihez képest. Az gépkocsieladások Kínában és Oroszországban estek nagymértékben vissza, ez húzza le az eredményüket. A magyar kormány folyamatosan egyeztet stratégiai partnereivel. Ezek alapján döntjük el, mit tudunk tenni annak érdekében, hogy az autóiparban dolgozó több mint százezer ember munkahelye stabilan megmaradjon. Az egyik válaszunk az volt, hogy mivel úgyis az elektromobilitás irányába megy el a piac, ezért közbeszerzéseink egy részében lehetővé tettük elektromos autók megvételét. Töltőállomásokat is létrehozunk, s a tömegközlekedésben és a hulladékszállításban is lehetővé tesszük az e-járművek beszerzését. Ez az irány erősebb lehet az elkövetkező években, ha az autóiparban a dízelgyártás a mostani botrány nyomán visszaesne.

– Utalt a közelmúltban meghozott kormányintézkedésekre. Melyektől várja a növekedés támogatását?

– Beruházások nélkül nincs bővülés. A kormány abban tud segíteni, ha a lakossági beruházásokat ösztönzi. Fontos például a lakásépítések növelése. Évi nyolc-kilencezerre esett vissza ez a szám. Az ideális az lenne, ha minden évben a lakásállomány egy százaléka tudna megújulni, ez 40-42 ezer lakást jelent. Itt kell olyan ösztönzőket kialakítani, hogy többen építkezzenek s a használt lakások piaca is megmozduljon. Részben meglévő kedvezmények kiterjesztésére, adókedvezmények megvalósítására, a támogatási programok bővítésére, adminisztrációs terhek csökkentésére gondolok. Ezért terjesztettük be a parlament elé az új építésű lakások áfájának a csökkentését 27-ről 5 százalékra. A beruházási rész mellett felgyorsítjuk az uniós támogatások lehívását: 2017 közepéig kiírjuk a pályázatokat, amelyek 60 százaléka a gazdaság fejlesztésére megy majd.

A pályázatok könnyebb lehívása érdekében hitelösztönzőket teszünk mellé. A jegybank után mi is kijövünk egy hitelösztönző csomaggal. Ez már elkészült, s a legfontosabb eleme a garanciarendszer kibővítése lesz. Hazai és uniós forrásból sokkal nagyobb körben fogunk a hitelek mögé garanciát tenni, hogy a kockázatosabb területeken (kereskedelem, építőipar) a hitelezés banki oldalról aktívabb legyen.

– Melyik intézményre bízzák ezt?

– Nem csak egyre. Szó van a mezőgazdasági, illetve az Exim mögötti garanciák bővítéséről, valamint olyanokról, amelyek uniós forrásból valósulnak meg. Tehát minden olyan garanciaeszközt érinteni fog az intézkedés, amellyel az állam rendelkezik. Bízom abban, hogy a rendeletek gyorsan elkészülnek, és január elsejétől mindezt el is tudjuk indítani. A növekedést érintő negyedik terület pedig a munkaerőpiac rugalmassá tétele. A közfoglalkoztatásnak egyre nagyobb része tud az elsődleges munkaerőpiacra visszamenni. Hét-nyolc százalékról indultunk, most 12-13-nál tartunk. Azt látjuk, hogy a szakképzetlen munkaerő ragad be a közfoglalkoztatásba, ezért itt olyan programokat indítunk el nagyobb eszközökkel, amelyek az átképzésüket vagy valamilyen szakképzés biztosítását teszik lehetővé. A duális szakképzési rendszernek meg kell találni azt a részét, amely nyit a munkanélküliek világa felé.

– Ha ezek a programok 2016-ban indulnak el, a növekedési hatásuk még alig lesz érzékelhető jövőre.

– Nagyon bízom benne, hogy a lakáspiac már jövőre megmozdul, és a hitelösztönzés is érezteti majd a hatását. Ami pedig a hosszabb távot illeti, hamarosan tárgyalja a kormány az átdolgozott iparstratégiát. Az eddigi túlságosan sok területet célzott meg, ezt elkezdtük most szűkíteni ötre, amelyekre forrás és szabályozó oldalról koncentrálni szeretnénk. Ezek között van az egészségipar, az IT-szektor fejlesztése, a feldolgozóipari kapacitások bővítése. Nemcsak az autóiparról van itt szó, hanem minden olyan területről, ahol exportpiacaink vannak vagy importot tudunk kiváltani, s ahol az élelmiszer- és a gyógyszeripar hátterét, bedolgozói iparát tudjuk fejleszteni.

– Ha egy körön kívüli befektető kopogtat az ajtón, akkor őt elutasítják az iparstratégiára hivatkozva?

– Senki előtt nincs zárva az ajtó. Ha valaki, teszem azt, a bányászatba fektetné be a tőkéjét, akkor természetesen nem fogjuk automatikusan elküldeni. Leülünk és áttekintjük, hogy az országnak mit jelentene ez a befektetés a versenyképesség, a foglalkoztatás szempontjából. A forrásaink azonban korlátosak, ezeket koncentrálni kell a hatékony felhasználáshoz. Ez a jövő útja, amivel mindenkinek kalkulálnia érdemes. A jó iparstratégia négyöt területet ölel át. Németországban sincs másként, ott négy területet jelöltek ki. A németekkel való kapcsolat miatt érdemes követnünk a stratégiájukat.

– A pénzügyi ágazatnak hol van a helye a stratégiában?

– A szolgáltató szektor egy másik világ. Abból kell kiindulnunk, hogy nincs erős gazdaság jól működő pénzügyi szektor nélkül. Ezért helyeztük új alapokra a kapcsolatunkat a bankvilággal, mert világos, hogy a hitelezésben aktívabb pénzügyi rendszerre van szükség.

– Legutóbbi, nyáron készült interjúnkban azt mondta, hogy az MKB eladására már ez év végén sor kerül. Az értékesítési folyamat ezek szerint csúszik.

– Először is rögzítsük, hogy az MKB reorganizációjáért a Magyar Nemzeti Bank a felelős. Én csak egy becslést adtam. A bankban még zajlik az átalakítási folyamat, ez nyilván hatással van az értékesítés időpontjára. Az eladás átcsúszik a jövő évre, és bízom benne, hogy a Budapest Bank, illetve más, az állami hitelintézeti portfólióba tartozó intézmények is új tulajdonoshoz kerülnek hamarosan.

– Azt megtudjuk valaha, hogy az MKB átmenetinek szánt államosításán mennyit veszít a magyar állam?

– Azt még nem tudjuk, hogy nyer vagy veszített. Sok függ a reorganizációtól, az értékesítéstől, csak utána lehet választ adni erre a kérdésre.

– Szavaiból az vehető ki, hogy a gondoltnál jóval több lehetett a rossz projektfinanszírozás a bankban. Nem volt elég körültekintő a vétel előkészítése?

– Erre vonatkozóan nem tudok pontos információkat adni.

– Az EBRD-vel kötött megállapodásunk körül kisebb viharok voltak, de mostanra látványosan elültek a hullámok. Valóban teljes lett a béke a bankokkal?

– A magyar gazdaság számára a legfontosabb változatlanul a fenntartható növekedés, az új munkahelyek és az adósságállomány csökkentése. A célok elérése érdekében szükség van a pénzintézeti szektorra, a hitelállomány bővülésére, főleg a vállalatok körében. A februári megállapodás, az abban foglalt bankadócsökkentés sarokpontja a kapcsolatunknak. A brüsszeli adminisztráció mindent megtett annak érdekében, hogy ne abban a formában történjen meg az adócsökkentés, ahogy korábban gondoltuk. Szerettük volna elismerni azoknak a bankoknak a szerepvállalását, amelyek az elmúlt öt évben növelték a vállalati hitelállományukat. Ezek a pénzintézetek kedvezményt kaptak volna, de a költségvetés érdekeit is szem előtt tartva meghúztuk ennek a határát, 10 milliárd forintban maximálva a visszatérítés teljes összegét. Ez nem tetszett Brüsszelnek, megtámadta a májusban elfogadott jogszabályt. Azt mondták, hogy a visszatérítés mértéke visszamenőleg pontosan kiszámítható, ezért a plafon megállapítása sérti a versenysemlegességet.

Ezért egy módosítást kellett benyújtanunk az Országgyűlésnek.

– Beszéljünk kicsit az adózásról. Van még tartalék az adórendszer átalakításában? Lázár János a miniszterelnökre hivatkozva többször beszélt arról a közelmúltban, hogy az igazán mély átalakítások a következő két évben várhatók.

– Az őszi adócsomaggal nagyot léptünk előre, tavasszal pedig teljesen új törvényt fogadunk el.

– A NAV-csomagba rejtették a közbeszerzési törvény módosítását, ami megkönnyíti a politikusok rokonainak, hogy elinduljanak a kiírásokon. Ez az NGM javaslata volt, vagy felülről sugallták a tárcának, hogy ennek be kell kerülnie a csomagba?

– Ésszerűtlen és életszerűtlen volt az előző szabályozás. Közvetlenül nekem is jelezte nem egy képviselőtársam, hogy bár a rokonával évek óta nincs beszélő viszonyban, mégis nonszensznek tartja, hogy egy rossz törvény miatt nem fér hozzá a pályázatokhoz.

– Mikor lesznek meg az átalakított NAV vezetői?

– Még az idén megszületnek a döntések. A szervezeti átalakítással jó néhány státus megszűnik. Fontosabbnak tartom, hogy maga a szervezet lesz jóval rugalmasabb, ügyfélbarátabb, mint volt. Már jövőre a NAV tölti ki másfél millió ember adóbevallását, két év múlva pedig minden alkalmazott helyett az adóhivatal végzi el ezt a munkát.

– Azokét is, akiknek több helyről van jövedelme, vagy különböző adókedvezményeket vesznek igénybe? Mert ma ez még nem megy.

– Természetesen a NAV minden szükséges információt be tud szerezni a bevallás kitöltéséhez.

– Vida Ildikó szaktudására igényt tartott a koncepció kidolgozása során?

– Nem, mert a volt elnök asszony nyár közepi távozása óta a versenypiacon helyezkedett el, s nem vonhattuk el a figyelmét új feladatairól.

– Kivel könnyebb tárgyalni, megegyezni: Tarlós Istvánnal vagy Lázár Jánossal? Mindkettő nehéz ember.

– A tárgyalások hangulata mindig az ügyektől függ. A főpolgármester úrral a múlt héten volt alkalmam tárgyalni.

– Feltételezzük, a tömegközlekedés finanszírozása napirenden volt. Netán megint elhangzott, hogy a főváros kész átadni a működtetést, ha nem kapja meg a szerintük szükséges forrást?

– A BKV átadása valóban szóba került, de első lépésben azt vizsgáltuk meg, hogyan lehet bevonni a finanszírozásba az agglomerációt, illetve a kerületi önkormányzatokat. A kormány azt tartja a legfontosabbnak, hogy a tömegközlekedés működőképes maradjon, s nekem meggyőződésem, hogy ez a jövőben sem kerül veszélybe egy pillanatig sem.

– Azért biztos, ami biztos alapon a kabinet készül arra, hogy mégis át kell vennie a BKV-t? Folynak előkészületek a háttérben?

– Nem folynak előkészületek, de ha mégis erre kerülne sor, akkor a kormány készen fog állni.

Nagyon bízom benne, hogy a lakáspiac már jövőre megmozdul.

(Figyelő)