Folyamatosan egyeztet a bankokkal a kormány az adósmentésről, ma újabb eszmecsere várható

A költségvetés helyzete stabil, érdemi bevételszerző intézkedések ötlete fel sem merülhet – ezt mondta lapunknak az idei tervekről, tennivalókról a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály ezután beszélt az adócsökkentés lehetőségéről is, megemlítve: a foglalkoztatottság növeléséhez szükség lehet a munka közterheinek enyhítésére. A tárcavezetőnek felvetettük azt a piaci berkekből származó gondolatot, amely a bankadó mérséklésével ösztönözné a pénzintézeteket az adósmentésben. Erre Varga Mihály azt mondta: a kormányzat több megoldást is kidolgozott a devizaügyek rendezésére, a bevezetendő módozat nagyrészt a Kúria előttünk álló döntésétől függ. A kormány a hitelkérdésben folyamatosan egyeztet a bankszövetséggel, a felek várhatóan ma újabb eszmecserét tartanak.

A nemzetgazdasági tárcánál a következő napokban, hetekben tekintik át, hogy a kormány célkitűzéseinek eléréséért milyen döntésekre van szükség rövid időn belül, s melyek azok a későbbi lépések, amelyek előkészítéséhez haladéktalanul hozzá kell látni – lapunknak nyilatkozva erről számolt be Varga Mihály szakminiszter. A tárcavezető – aki a múlt héten tette le esküjét – leszögezte: a minisztérium munkáját három fő feladat határozza meg. Gondoskodni kell a munkahelyek számának emelkedéséről, a gazdaság folyamatos növekedéséről, s arról, hogy Magyarország mind versenyképesebbé váljon a térségben és Európában egyaránt.

Felvetésünkre Varga Mihály kereken közölte: a jelenlegi gazdasági helyzet nem követel meg semmiféle érdemi bevételszerző lépést. – Nagyot változott a világ idehaza a 2002 és 2010 közötti időkhöz képest – mondta a miniszter. Ha az akkori szocialista kormányok azt mondták, nem fog fájni, mindenki biztos lehet benne, hogy nagyon is fájni fog. Ma az állampolgárok, a gazdaság szereplői és a külföldi piaci résztvevők nyugodtan tervezhetik a jövőt, az ország teljesítménye jó, az alapok szilárdak. – A válságnak azonban sok más mellett az egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy bármikor rosszra fordulhatnak a nemzetközi folyamatok, ezért jelentős tartalékok kellenek. – Állíthatom – mondta Varga Mihály –, hogy Magyarország felkészült: drasztikus lépésekre így akkor sem kell számítani, ha esetleg az ukrán helyzet a mostaninál is kedvezőtlenebb irányt vesz. – A költségvetés hiánya idén is bizonyosan 2,9 százalék alatt marad – nyomatékosította a szaktárca vezetője.

Tízszeres munka, tízszeres adó

A miniszter szerint a mai világban a kiszámíthatóság rendkívül fontos, ezt szem előtt tartva nem is várható komoly módosítás az adórendszerben Ennek kapcsán rákérdeztünk: az eddig napvilágot látott adócsökkentési elképzelések közül melyik válhat leghamarabb valóra. A választások előtt arról lehetett hallani, hogy a kormányzat tíz százalék alá szeretné csökkenteni a személyi jövedelemadó jelenleg 16 százalékos kulcsát, az utóbbi napokban pedig lapunk számolt be róla: a kormánypártok duplájára emelnék a kétgyermekesek családi adókedvezményét. – Ez ügyben a legfontosabb feladat a 2013-ról szóló adóbevallások feldolgozása, áttekintése – kezdte válaszát a miniszter. A tavalyi esztendő volt ugyanis az első év, amikor a szisztéma a maga teljességében, mindenféle kiegészítő rendelkezés nélkül érvényesülhetett. A számvetés után jelölhetők ki biztonsággal azok a részterületek, ahol esetleg további lépésekről, enyhítésekről lehet dönteni. – Egy azonban biztos – mondta Varga Mihály: az egykulcsos, családbarát adórendszer lényegi elemei nem változhatnak meg. Aki tízszer többet dolgozik, az pontosan tízszer annyit adót fizessen. – Senkitől sem várható el, hogy tízszeres munkáért tizenöt- vagy hússzoros terhet rójon le – fogalmazott a tárcavezető, megjegyezve: az egykulcsos rendszer munkára ösztönöz, s nem bünteti azokat, akik többet vállalnak, előrébb lépnek, esetleg túlóráznak, két-három állást is ellátnak. A kormány célja, hogy minden dolgozni akaró polgár munkához juthasson. A rossz adórendszer a kiindulóponton akaszthatja meg a folyamatot: a sávos adózás sokakat eltántoríthat attól, hogy munkát vállaljanak, vagy – ami szintén hátrányos –, hogy állásukat bejelentsék, bejelentessék.

Adócsökkentés a cégeknek?

A tárcavezető közlése szerint mindez pontosan megmutatja, hogy az adószabályoknak nagy szerepük van a munkaerő-piaci adatok alakulásában. A kormány éppen ezért megtartja, folytatja a munkahelyvédő akció intézkedéseit. – Ha minden a várakozásaink szerint alakul, az esztendő végére egymillió ember állásának megóvását segíthetik az intézkedés adókedvezményei – mondta Varga Mihály. A miniszter szerint további lépésekre is szükség lehet, így joggal merülhet fel a munka után fizetendő adók, például a szociális hozzájárulási adó mérséklésének gondolata is.

– A következő időszak kormányzati lépéseinek a versenyképesség fokozását is szolgálniuk kell – mondta a miniszter. Az intézkedésekkel, az átalakításokkal olyan ágazatokat hozna helyzetbe a kormány, amelyekben – hosszabb vagy akár rövidebb időn belül – Magyarország európai viszonylatban is piacvezető lehet. – Elsősorban a gazdaságnak azok a részterületei kaphatnak kiemelt szerepet, amelyeknél a földrajzi adottságok vagy az évszázados tapasztalatok eleve lépéselőnyt jelentenek – fejtegette a tárcavezető. Varga Mihály példaként a vízügyet, a szennyvízkezelést, a víztisztítást említette meg. Hozzátette: olyan módszerekre, gazdasági megoldásokra kell összpontosítani, amelyek iránt a világ más pontjain érdemi kereslet mutatkozhat. Az orvosi műszerek előállításában hagyományosan jó eredményeket érnek el a hazai vállalkozások, az állami segítség világszínvonalú megoldások kialakítását is lehetővé teheti. A miniszter a támogatandó ágazatok közé sorolta az élelmiszer-ipart, a turizmust és a logisztikát, a szállítmányozást is. – Az iparosítás persze nem állhat le, mára gazdaságunk fontos szereplőivé lettek az autógyártásban és az elektronika területén tevékenykedő vállalatok – mondta Varga Mihály. Eme ágazatok további fejlődése a miniszter szerint elemi érdek.

A tárcavezető beszélt arról is: ma már az nem elég, ha egy közép-európai állam alacsonyan tartja a béreket. Pusztán ezzel nem lehet befektetőket az országba csalogatni, ellenben a belső kereslet megfojtása miatt az adott gazdaság egymaga sem tud talpra állni. – Kedvező adó- és adminisztrációs szabályok kialakítása jelentheti a megoldást, a kisebb magyar vállalkozások folyamatos támogatása mellett – mondta Varga Mihály. A rezsidíjak csökkentése, az alacsony infláció, a reálbérek és a nyugdíjak emelkedése, vagy éppen a kedvező hitelprogram, s az adósságok mérséklése szintén elengedhetetlen.

Egyeztetés devizaügyben

A hitelek, a devizaügyek kapcsán több kérdést is feltettünk a miniszternek. Elsőként arra voltunk kíváncsiak: elképzelhető-e, hogy kedvezményt kapnak a bankadóból azok a pénzintézetek, amelyek aktívan részt vesznek az adósok megmentésében. Egyes szakmai nézetek ugyanis megfontolandónak tartanák a megoldást. Válaszképen a tárcavezető a hitelkérdésről általában azt mondta: a kormány tavaly kikérte az Alkotmánybíróság véleményét, emellett a devizaügy egyes részleteiről állást foglalt már az Európai Bíróság és – több ízben – a magyar igazságszolgáltatás is. – A Kúria az előttünk álló hetekben hozhatja meg azt a döntést, jogegységi határozatot, amely a devizahitelek okozta gondok végleges rendezéséhez iránymutatást adhat. A kormányzat több lehetőséget is kidolgozott már, a számítások készen állnak, az esetleges hatásokról elemzések készültek – közölte a miniszter.

– Olyan módozat is fekszik az íróasztalfiókban, amely minden terhet a bankokra hárít? – vetettük közbe.

Sokféle megoldás közül választhatnak a jogalkotók, a lépések jellegét leginkább a Kúria döntése határozza majd meg – válaszolt a tárcavezető, hozzátéve: a cél a devizahitelek kivezetése a magyar hitelpiacról. – Kétségünk ne legyen – folytatta a politikus –, a problémakör kezelése a bankszféra jól felfogott érdeke is. – A kérdés súlya szükségessé teszi, hogy a kormány tárgyalóasztalhoz üljön a bankokkal. S ezt meg is tesszük – mondta Varga Mihály. A kabinet folyamatosan egyeztet a bankszövetséggel, a miniszter várhatóan ma is találkozik a pénzügyi szféra képviselőivel.

Egyes vélekedések korábban úgy szóltak: jelentősen enyhítene a devizahitel-gondokon, ha Magyarországon is euróval fizethetnénk. A kormánynak így – hangoztatták egyesek – komoly erőfeszítéseket kellene tennie a közös pénz hazai alkalmazásáért. – Ez a nézet nagyjából 2007-ig volt helytálló – fogalmazott Varga Mihály. Mára megváltozott a helyzet, s több ország példája is azt mutatja: az euró bevezetésének lehetnek buktatói, hátulütői. Magyarországnak a miniszter szerint a jelenlegi viszonyok között nem kell kapkodnia. A honi gazdaság és a kormányzat a szükséges öt fontos kritérium közül hármat már elért, teljesített, a fennmaradó két cél pedig – kis túlzással – karnyújtásnyira van. Az euró bevezetését azonban alaposan át kell gondolni, a közös pénz a tapasztalatok szerint akár vissza is vetheti a kedvező folyamatokat. Így – fejtegette a politikus – akár az adósok is rosszabbul járhatnának.

A legfontosabb most az – zárta szavait Varga Mihály –, hogy folytatódjék a gazdasági növekedés, emelkedjen a munkahelyek száma, s versenyképesebbek legyenek a hazai vállalkozások. Mindehhez kiegyensúlyozott, kiszámítható gazdaságpolitikára és hathatós intézkedésekre van szükség.

(Magyar Nemzet)