Októberben az asztalra teszi a kormány a rezsiholding kereteit – jelentette be Varga Mihály a Hír TV P8 című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter tisztázta az „1700 milliárd forintos csomag” jeligével elterjedt „mese” valóságtartalmát is.

Kapitális marhaság, amit a baloldal próbál belelátni – fogalmazott a „Varga-csomagként” a balliberális sajtót megjárt, egy vállalkozói hitelezésről szóló konferencián elhangzottakról Varga Mihály. Jelezte, nincs szó semmiféle megszorításról, hiszen Magyarország a legjobban teljesít az unió tagállamai között. Ha az ország többet fog termelni és ugyanakkora marad  az állami kiadások összege, akkor  az össztermékhez képest a kiadásoknak kisebb lesz a százalékos aránya. Magyarán a gazdaság növekedésével párhuzamosan az állami kiadások aránya is csökken.

Valószínűleg olyan kapkodás van a másik oldalon, hogy hirtelen ezt tudták előkapni, elég vérszegény – véli magyarázatként Varga Mihály, aki felhívja a figyelmet, hogy azon a bizonyos konferencián általa elmondottak teljes egészében megtalálhatóak az interneten, egy kivetített számsor köré kerekítette a sajtó a megszorításról szóló mesét.

Emlékeztetett: az egészségügybe és az oktatásba csak plusz pénz tett  ez a kormányzat, nem vett ki belőle egyetlen forintot sem.

Az ellenzéknek arra a kritikájára, miszerint titkolózásból halasztotta a kormány az önkormányzati választások utánra a költségvetési vitát, úgy felelt, a halasztást a Megyei Jogú Városok Szövetsége kérte és összesen két hét halasztásról van szó.

Azzal kapcsolatban, hogy felboríthatja-e a magyar költségvetést a honvédelmi kiadások kényszerű növelése, azt mondta, szerinte nem, ráadásul olyan átgondoltan fejlesztik hazánk védelmi képességeit, hogy az közben növelje a magyar gazdaság teljesítményét is, munkahelyeket teremtve, és olyan új, piaci termékeket is előállítva, amelyekre később adott esetben a katasztrófavédelemnek szüksége lehet. Ettől persze még nagyon bízik benne a kormány, hogy a keleti konfliktus hamarosan rendeződni fog, és a szankciókat is feloldja az unió, amivel stabilizálódhatnának piaci pozícióink.

Kifejtette: a globalizáció azt is jelenti, hogy aki az orosz piacról kivonul, annak a helyére azonnal  ott terem három másik cég az unión kívüli országból. Magyarországnak komoly gazdasági kapcsolatai vannak Ukrajnával és Oroszországgal, míg az uniós szankciókat "teljes mellszélességgel" támogató országok - például Írország, vagy Spanyolország - nem veszítenek annyit az embargóval, mint hazánk - emelte ki Varga Mihály.
Utalt ugyanakkor arra is, hogy vannak Kelet felé kereskedelmi kiskapuk Svájcon, Fehéroroszországon vagy éppen Szerbián keresztül, csak erre eladni élelmiszer-ipari termékeinket mindig drágább. Amit még lehet tenni, hogy Ázsiában, Afrikában megnézni, hová lehet még több terméket elhelyezni, amit pedig nem tudunk eladni, azt igyekezzünk belső fogyasztásban felhasználni – például az almát a közétkeztetésben.

A bankok elszámoltatásával kapcsolatban meghozott törvényről elmondta, azt azért fogadta el a parlament, mert a Kúria egy jogegységi döntésben kimondta, hogy tisztességtelen módon számoltak el a bankok az ügyfelekkel. Márpedig ha ez így van – mondta Varga –, „akkor amit tisztességtelen módon elvettek az emberektől, azt kutyakötelességük visszaadni”. Jelezte ugyanakkor, hogy ezt a jogegységi döntést néhány bank még vitatja.
– Valóban nagy az összeg, 1000 milliárd forint, de ha azt vesszük, hogy a 2009-es válságévben a bankoknak 300 milliárd forint nyereségük volt, akkor azt mondom, ez belefér még, a magyar bankok tőkehelyzete stabil.
Lesz még a helyzet rendezésének egy harmadik eleme is, a kormány – mint Varga bejelentette – meg fogja szüntetni a lakáscélú, deviza alapú hitelezést, ezeket a hiteleket forintra fogják átváltani, ehhez viszont szükség van az MNB devizatartalékára. Ezzel az ország egy óriási kitettségtől megszabadul – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter. Hogy milyen árfolyamon történik az átváltás, abban a kormány még nem döntött, át kell gondolni ugyanis azok helyzetét, akik forinthitelt vettek fel annak idején; ők sem járhatnak rosszabbul.

Nagy várakozás előzi meg a nemzeti közműszolgáltató létrejöttét. Erről Varga Mihály kifejtette: –  Azokon a területeken, amelyek a mindennapi életünket érintik, amelyeknek közük van a közszolgáltatási szférához, tehát a szemétszállítás, a vízi közmű, a kéményseprés, a távhőszolgáltatás, a gáz- és a villamos energia területén akkor tud a rezsicsökkentés tartós maradni, ha ezeknek a cégeknek a működtetésében valamilyen szerepe lesz az államnak, illetve garantálni tudjuk, hogy nem a profitszempontok lesznek az elsődlegesek. Esetleg csak olyan minimális profitot tervezünk, hogy a szükséges, energiabiztonsággal kapcsolatos költségeket az fedezze. Olyan országok közé akarunk tartozni, ahol a rezsi megfizethető, ehhez szükség van egy közműholding létrehozásához.

(MNO/HIRTV/NGM)