Már két éve járna a kedvezőbb minősítés – emelte ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
A költségvetésnek az a célja, hogy az ország gazdálkodását szabályozza a központi bevételeken és kiadásokon keresztül. Annak örülünk, ha ezt is figyelembe veszik a hitelminősítők az értékelés elkészítésekor, de az alapvető cél mégis az, hogy a céljaink megvalósuljanak, az ellátandó közösségi feladataink a szükséges forrásokkal rendelkezzenek – mondta el a lapunknak adott interjúban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki cáfolta, hogy háborúban állna a jegybank vezetésével. A bankadó csökkentésének mértékét beterjesztette a kormány, most a Bankszövetség tagjain a sor. Az egészségügyre jövőre több pénz áll rendelkezésre, mint az idén.
- Szakértők szerint a „korai”, 2016-os költségvetés egyértelműen a hitelminősítői feljavítást szolgálja. Mi értelme van egy „nyári” büdzsének?
- A költségvetésnek az a célja, hogy az ország gazdálkodását szabályozza a központi bevételeken és kiadásokon keresztül. Annak örülünk, ha ezt is figyelembe veszik a hitelminősítők az értékelés elkészítésekor, de az alapvető cél mégis az, hogy a céljaink megvalósuljanak, az ellátandó közösségi feladataink a szükséges forrásokkal rendelkezzenek. Hogy ezt a szokásosnál előbb tesszük meg, annak az az oka, hogy szeretnénk, ha nagyobb felkészülés állna rendelkezésre a családok és vállalkozások számára, előre lássák a következő évi mozgásterüket.
- Presztízs- vagy piaci árazási szempontból fontos, hogy befektetésre ajánlott legyen Magyarország?
- A piac véleménye az elsődleges. A piacon kell értékesíteni a magyar állampapírokat, jelenleg pedig rendkívül kedvező az árazásunk. A tízéves, forintban kibocsátott állampapírokat 3,5 százalék körüli hozammal lehet értékesíteni. Jelentősen csökken az ország kamatkiadása. Számításaink szerint hetvenkétmilliárd forinttal kell kevesebbet költeni az idei évhez képest jövőre az adósságszolgálatra, ez a pénz itt marad. A piac sokkal kedvezőbb árazást mutat most, mint a hitelminősítők.
- De megérett-e a helyzet a felminősítésre?
- Két éve kijárna Magyarországnak, hogy egy kedvezőbb besorolást kapjon. Megállt az adósság növekedése, csökkent a külső kitettség, és tartós a költségvetési fegyelem. Egy kedvező minősítésnek üzenete van a külföldi befektetők felé, ezen keresztül pedig hozamcsökkentő hatása is lehet. A nagyobb keresletnek pedig van megtakarítási hatása az adósság finanszírozásában.
- Mi garantálja, hogy a most még nem látható kockázatokat az állam fedezni tudja majd a „korai” büdzsében?
- Százmilliárd forint áll rendelkezésre a rendkívüli kormányzati tartalék keretéből és további százmilliárd forint az Országvédelmi Alapban. Összesen kétszázmilliárd forintos tartalékunk van. Ennek elegendőnek kell lennie arra, hogy ha természeti katasztrófa vagy más, előre nem látható kiadás merülne fel, akkor ezeket a tételeket biztonsággal finanszírozni tudjuk.
- Van-e eltérés a tartalékolás nagyságrendjében az elmúlt évekhez képest?
- Igen, van. Az idei évhez képest hetvenmilliárddal nagyobb az Országvédelmi Alap, plusz fejezeti tartalékokat hoztunk létre, amelyeket csak október 1-je után lehet elkölteni, ezek összesen harmincötmilliárdot tesznek ki. A korábbi tervezés miatt kevesebb tényadatunk van, ez indokolja a nagyobb tartalékot.
- Mitől annyira elégedett a kormány a növekedéssel?
- Törekvő gazdaság, törekvő ország. Amíg az unió átlagos növekedési üteme 1,4 százalék, addig a közép-európai régióban háromszázalékos bővüléssel is csak „jól szerepeltnek” lehet tűnni. Látható: az európai gazdaság növekedését jelenleg Németország és a közép-európai régió táplálja. Némi globális leegyszerűsítéssel: Ázsia és Amerika dinamikus, Nyugat-Európa jóllakott, Közép-Európa pedig törekvő. Az alacsony olajár segíti az itteni gazdaságokat, a járműipar bővülése pedig mindegyik ország növekedését húzza. A magyar gazdaság növekedése azért tudott az elmúlt időszakban az átlagtól magasabb lenni közép-európai összevetésben is, mert a bővülés több területet érint. A belső fogyasztás és a beruházások jelentősen segítik a növekedést. Hatékonyabb lett az uniós források felhasználása, és az állami beruházásokon keresztül is tudtuk támogatni a növekedés magas szintjét. Azok az ágazatok is megmozdultak, amelyek kiegészítik ezt a pozitív hatást, például a turizmus vendégéjszakákban és szállásdíjbevételben tíz százalékkal erősödött. A háztartások fogyasztása, a kiskereskedelmi forgalom is besegített, amiben szerepe volt a lakossági reáljövedelmek emelkedésének.
– De mit érez ebből Mari néni a sashalmi piacon?
– Már érezheti ennek a hatását, tekintettel arra, hogy több munkahely van az országban, mint néhány esztendővel ezelőtt. Növekednek a bérek is, az állam a maga területein, így a közszférában életpálya-rendszereket indított el. A pedagógusoké 2013 őszén indult el, az idén a rendvédelmisek és a hivatásos katonák érzik majd a bérintézkedéseket, esetükben harminc-, majd évről évre ötszázalékos a növekmény. Fontos, hogy más területekre is kiterjedjenek a bérintézkedések. A növekedés pozitív hatását jelzik az adócsökkentések is. A tizenhatról tizenöt százalékra csökkenő személyi jövedelemadó minden adózót, vagyis 4,2 millió embert érint. Utóbbi révén nemcsak azokat tudjuk segíteni, akik az állami szférában dolgoznak, hanem azokat is, akik a magánszférából kapják a jövedelmüket.
- Mintha egyre kevesebb szó esne az állami újraelosztás mértékének a csökkentéséről.
- A cél változatlan. A konvergencia-programból kitűnik, hogy ezen a téren Magyarország sokat tett, és tesz. Az államháztartás bruttó hazai termék arányos bevételei a 2015 végére tervezett 46,7 százalékos arányról 2018 végére 42,5 százalékra csökkennek. Az adó- és járulékbevételek mértéke a GDP-től elmaradva bővült, az adócentralizáció 2018-ig harminchat százalék alá csökkenhet. Erre minden esélyünk megvan, hiszen a magasabb növekedés olyan pluszforrásokat hoz, amellyel a hiányt csökkenteni tudjuk.
- Spórol-e magán az állam, a kormány?
- Ezen a téren a Nemzetgazdasági Minisztérium jó példával jár elöl. A múlt évben két intézményt szüntettünk meg és olvasztottuk be. A munkaügyi hivatalokat integráltuk a minisztérium szervezetébe és a kormányhivatali rendszerbe, ez létszámcsökkentéssel is járt. A másik lépés a Nemzeti Tervezési Hivatal megszüntetése volt, amely olcsóbbá és hatékonyabbá tette a minisztérium működését. Tágabb horizonton az államreform bizottságon keresztül hétről hétre vizsgálják a szakértők a különböző területeket, és ennek a munkának is köszönhető az, hogy a jövő évi büdzsében azokat a kisebb díjtételeket, illetékeket, amelyek az embereket a mindennapokban érintik, tízmilliárd forinttal csökkenteni tudjuk majd. Cél, hogy a nagy állami rendszerek hatékonysága is javuljon.
- Szerepel-e még terveikben a nullaszázalékos hiány elérése?
- Minél kisebb mértékű deficit elérése a cél. Ma még szemmel láthatóan nincs abban a helyzetben a gazdaságpolitika, hogy meglépjük ezt, hiszen hétszázhatvanmilliárdos hiánnyal tervezünk jövőre. Lépésről lépésre lehet a nulla százalékot elérni. Az idei 2,6 százalékos hiány után jövőre 2,4 százalékos deficitet tervezünk, ez azonban nem zárja ki, hogy ennél alacsonyabb legyen a hiány mértéke.
- Az adósságszabály-képlet kapcsán nem estek a saját csapdájukba?
- Korszakhatárhoz értünk, a magyar gazdaság eljutott abba a periódusba, amikor erőteljes a növekedés, és ehhez nagyon csekély mértékű infláció társul. A helyzet teljesen új, az elmúlt években, évtizedekben ennek az ellenkezőjét tapasztalhattuk. Ha a 2011-ben meghatározott adósságszabályt alkalmaznánk a mostani helyzetben, az a nemzetgazdaság teljesítményét indokolatlanul vetné vissza, ezért ennek módosítását kezdeményezzük. A lényeg, hogy a korábban elfogadott képlet csak akkor marad hatályban, ha a jegybank inflációs célját meghaladó pénzromlás, valamint három százalék feletti gazdasági növekedés van. Amikor nem az helyzet, jóval kisebb az infláció, akkor 0,1 százalékos csökkenést kell elérni az adósság szintjében. A jövő évi tervekben olyan hiány szerepel, amely mellett az adósságmutató egy százalékpontot csökken. Magyarország 2011 óta minden évben csökkenteni tudta adósságát.
- Tart-e még a háború a jegybank vezetőségével?
- Nincs háború! Stratégiai együttműködés van a célok megvalósításában. Növekedés, nagyobb foglalkoztatás, árstabilitás elérése – ezek a legfontosabb célkitűzéseink. Egymás függetlenségét és munkáját tisztelve dolgozunk ezekért a célokért. Azok a viták, amelyekre az elmúlt napokban a sajtó kitért, részletkérdések körül folytak, ugyanis ezen a területen is közös a cél, mégpedig a vállalati hitelezés bővítése. Miután az utóbbi kérdésben a miniszterelnök aláírta a megállapodást az EBRD-vel, a kormány pedig erről döntött, nem látom szükségét, hogy ebben a kérdésben ismét vitát folytassunk le. Most az adócsökkentés hatását kell a bankoknak átvezetni.
- A pénzintézetek vállalják, hogy többet hiteleznek, és csökken a bankadó. Mit láthatunk ebből a gyakorlatban?
- Az Erste Bank ötszázötvenmillió eurós értékben növeli hiteleit a következő három évben. Bízom abban, hogy a többi bank is megmozdul. Egyeztetünk a Bankszövetséggel, és abban állapodtunk meg, hogy a vállalásukat írásos formában is rögzíteni fogjuk.
A kormány megtette a bizalomerősítő gesztust, a bankadó csökkentésének mértékét beterjesztette. Most a Bankszövetség tagjain a sor.
- Neuralgikus pont Magyarországon az egészségügy, mit tesz a kormány, hogy javuljon az ágazat helyzete?
- Az egészségügyre 2016-ban több pénz áll rendelkezésre, mint 2015-ben, vagyis ez az ágazat is azok közé tartozik, ahol a források bővülnek majd. Idetartozik, hogy az elmúlt években jelentős változások történtek a kórházak finanszírozásában is. A 2014-es kórházi adósságszint nagyjából megegyezett a 2010-es adósságszinttel, ami úgy alakult ki, hogy 2009-ben egy hónapi finanszírozást korábban lehívott az akkori szocialista kormány. Úgy vettük át a kórházi finanszírozási rendszert, hogy abból egyhavi finanszírozás hiányzott. Azt tudtuk elérni, hogy 2014-re lényegében az adósságszint nem változott, ráadásul jelentős megtakarítást is elértünk többek között a gyógyszer-közbeszerzés elindításával. A felszabaduló források visszakerültek az ellátórendszerbe.
Ezt a munkát kell folytatni, meg kell találni azt az egyensúlyi pontot, ahol a kórházak finanszírozása adósság kialakulása nélkül is biztosítható. Folytatni kell például egységes üzemeltetési gyakorlat kialakítását, amivel a kórházak gazdálkodását is hatékonyabbá lehet tenni.
- A kórházi adósság rendezését az illetékes államtitkár, Zombor Gábor már áprilisban bejelentette, holott a 2016-os költségvetést a minap terjesztették az Országgyűlés elé. Nem egyeztetnek?
- Meglepő állítás volt, de államtitkár úr valószínűleg arra célzott, hogy jövőre bővülnek az egészségügyi forrásaink. Egyébként az államháztartási törvény előírásai szerint kötelezettséget vállalni csak a rendelkezésre álló fedezet alapján lehet. Ha fedezet nélküli kötelezettségvállalás történik, akkor erről az illetékes kórházaknak a felügyeleti szervet tájékoztatni kell, s az mérlegeli, szükséges-e felelősségre vonás. Nem vitatom, hogy a 2010 előtti kormányok időszakából sok rendezetlen számla maradt hátra.
- Mit tapasztaltak az Uber taxicégnél indított adóhivatali vizsgálaton?
- A vizsgálat első eredményei már rendelkezésre állnak. Az adóhatóság az eddig megvizsgált minden Uber-sofőr esetében szabálytalanságot állapított meg. A sofőrök az összes előírást megszegve folytatták működésüket. A gépjárművekben nem volt sem taxaméter, sem számla, sem nyugtatömb. Sem taxi-engedély-lyel, sem alkalmassági vizsgával nem rendelkeztek. A vizsgálatokat folytatjuk, a NAV további ellenőrzéseket hajt végre, a már lefolytatott vizsgálatok után pedig mulasztási bírságot szab ki.
- Miniszteri munkája mellett van-e ideje képviselői teendőit is ellátni?
- Először kaptam bizalmat a II. és III. kerületi lakosoktól a fővárosban, ezt a bizalmat kívánom megszolgálni. Munkámmal sikerült elérni, hogy az állami döntéshozatal eredményesen mozdult meg a kerületi fejlesztések irányába. Olyan beruházások indulhattak el a közreműködésemmel, mint a Millenáris területének rendbehozatala, megkezdődött a Klebersberg-kastély felújítása. Gül Baba türbéje és környezete rekonstrukciója jövőre 1,4 milliárd forint támogatást kap. A budai fonódó villamoshálózat kialakítása 17,6 milliárd forintos beruházási tétel a Bem rakpart és a Széll Kálmán közötti szakaszon, ebből 14,8 milliárd uniós forrás lesz. Gazdasági miniszterként jó gazdasági döntésekkel is igyekszem szolgálni a kerületek fejlesztését.
(magyarhirlap.hu)
