A hitelminősítők veszélyt látnak abban, hogy Magyarországnak egy stabil parlamenti többséggel bíró, gyorsan reagáló kormánya van, amit ők bizonytalanságnak értékelnek, és vélhetően ezért maradt el a piac által is várt felminősítés – mondta az Origónak adott interjújában Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint tarthatóak a jövő évre vállalt számok, ezt alátámasztja a 205 milliárdos költségvetési tartalék is. A politikus szerint már az is nagy eredmény lenne, ha abból a 73 háttérintézményből, amelyet Lázár János megszüntetendőnek mondott, párat fel tudnának számolni.
Mivel győzte meg a miniszterelnököt, hogy 2017-ben ne legyen teljesen nullás a költségvetés?
A kormányfő korábban is azt mondta, hogy csak beruházások és fejlesztések érdekében lehet eladósodni. Teljes nézetazonosság van abban, hogy az állam működésében nem keletkezhet hiány. Ezt egyébként a 2017-es büdzsé teljesíti is. A hazai és uniós források külön részt képeznek a költségvetésben, ezen a részen 1150 milliárdos a deficit, de hosszú távon ez egy olyan hiány, ami mögött beruházásokon keresztül vagyon keletkezik.
2018-ra ezt a 1150 milliárdos deficitet kívánják csökkenteni?
A hiány a 2017-es 2,4 százalékos arányról 2018-ra 1,8 százalékra csökken majd, ezt egyébként a Brüsszelnek küldött konvergenciaprogram is tartalmazza. Ha a választók a következő országgyűlési voksoláson bizalmat szavaznak nekünk, akkor természetesen tovább csökkentjük a hiányt.
A helyes arányt kell megtalálni. Ahhoz, hogy több munkahelyet hozzunk létre, és a gazdasági növekedést fenntartsuk, több beruházás kell, közben pedig adósságcsökkentés.
Hogyan lehetne kiváltani az állami beruházások ekkora szerepét a növekedésben?
Csak a versenyképesség javításával lehet előrelépni. A versenyképesség javítása pedig a humán szférába való beruházással, a hozzáadott érték növelésével és az innovatív eszközök alkalmazásával érhető el.
Elemzők egy része több százmilliárd forintnyi kockázatot azonosított a jövő évi büdzsében. Ezek közül az egyik a társasági adóból származó 334 milliárdos emelkedés. Mire alapozzák, és nem túlzott ez a várakozás?
Egyrészt a gazdasági növekedés áll a magasabb számok mögött. Jövőre 3,1 százalékos bővüléssel számol a kabinet, ebből többlet-adóbevétel lesz. Másrészt bevezettük a növekedési adóhitelt azoknál a cégeknél, amelyek hirtelen jelentős növekedést értek el, a cégek pedig élnek ezzel a lehetőséggel.
Az áfabevételek esetében mire alapozzák az ideinél több bevételt?
A növekedésnek itt is lesznek pluszbevételei, valamint a gazdaság fehéredéséből származó összegek is befolynak majd.
Az idei év őszétől és jövő januártól az online pénztárgépek rendszerét kiterjesztjük több szolgáltatásra, az EKÁER-rendszerben pedig további fejlesztések lesznek, hogy pontosabbak legyenek az ellenőrzések. Dolgozunk az elektronikus számlarendszer bevezetésén, ami azt jelenti, hogy az adóhivatal valós idejű rálátással bír majd a cégek közötti számlázásra. El fogjuk érni azt is, hogy a feketegazdasággal járó óriási készpénztömeg csökkenjen.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a jövő évi költségvetés kritikus pontja a tartalékképzés, és a középtávú növekedési prognózisnál az úgynevezett strukturális hiány nem biztos, hogy tartható.
A tartalék összege 205 milliárd forint, ez hasonló nagyságú, mint 2016-ban. A strukturális egyenleget illetően a fő cél, hogy a gazdaság szerkezete tegye lehetővé a hiány folyamatos csökkenését. Folyik egy szakmai vita az Európai Bizottsággal arról, hogy a mostani gazdasági folyamatok biztosítják-e a hiány tartós, hosszú távú csökkenését. Az elmúlt években világosan kiderült, hogy a magyar államháztartás hiánya biztonságosan három százalék alatt tartható.
Nem tartanak az Európai Bizottság szigorától, mivel a 2017-re tervezett hiány több mint 200 milliárd forinttal nagyobb lesz, mint a 2016-os?
Tavaly is 2,4 százalékos hiánnyal terveztünk, végül a tényleges deficit 1,9 százalék lett. Azzal tudom biztatni a bizottság szakértőit, hogy 2017-ben is hasonló jelenséget láthatnak majd.
Van-e B terv arra az esetre, ha nem teljesülnek a kormány várakozásai?
Tavaly és tavalyelőtt is elegendő volt a költségvetési tartalék. Ha ezen felül lesznek további kiadások, akkor módosítjuk a költségvetést. Tavaly a migrációs válság miatt ezt tettük.
Ez a lazább költségvetés nem veheti el végleg a hitelminősítők kedvét a felminősítéstől?
Nem lazításnak nevezném a 2017-es büdzsét, hanem egy józan kompromisszumnak, ami a növekedés többletforrásait arányosan osztotta el. A hitelminősítőknek ezt kell értékelniük. A 10 éves magyar állampapírok ma alacsonyabb hozammal mennek el, mint a lengyelek, miközben Varsó hitelminősítői osztályzata három fokozattal előttünk jár. Itt valami nem stimmel.
Úgy tűnik a hitelminősítők nem értik a szituációt, szurkolok nekik, hogy megértsék.
Mikor fogják megérteni?
Ezt nem tudom. Nekem úgy tűnik, a hitelminősítők veszélyt látnak abban, hogy egy stabil parlamenti többséggel bíró, gyorsan reagáló kormánya van Magyarországnak. Ők ezt bizonytalanságnak tartják, míg a piac ezt másként látja.
Ha már gyors reagálás. Egy legújabb hír szerint áprilisban tovább lassult a gazdaság a Világgazdaság gyorsulási irányadója szerint. A kormány milyen élénkítésben gondolkozik az idei második félévben?
Az adócsökkentés pluszjövedelmet hagyott idén az embereknél, amit részben fogyasztásra költenek. Idén elindult a családi otthonteremtési kedvezmény, így a háztartások beruházásai is növekedni fognak. A harmadik a direkt beruházások területe, mivel még vannak olyan elhalasztott beruházások, amiket be fogunk fejezni, és jövőre újabbak indulnak. Mondok példákat. Jövőre 10,5 milliárdot fordítunk a Pannon Park beruházásra, de a kisebbek közül elindul a gárdonyi vagy a karcagi rendőrkapitányság új épületeinek építése. Mindezek segíthetnek bennünket a növekedés megtartásában.
Miért nem a kenyér, a rizs vagy éppen a burgonya áfáját csökkentik 2017-ben?
Mindennapra jut egy újabb adócsökkentési ötlet, egy újabb termékre vonatkozóan. Mindenkinek van egy kedvenc terméke, amit szívesen látna a legkisebb adókulcsú termékek között. A lehetőségek most ennyire adtak teret, a közösségi kiadásaink nem tesznek lehetővé egy teljes körű áfacsökkentést. Az eddig megtett adómérséklések 100 milliárd forintot hagytak az embereknél.
Terveznek-e többletforrásokat juttatni az otthonteremtési programra?
Az idei év az elindulás éve volt, az állami támogatást jövőre fogják nagyobb mértékben igénybe venni. 2017-re a kormány 211 milliárd forintos otthonteremtési támogatással számol. Örülnék neki, ha ez az összeg elfogyna, hiszen ez azt jelentené, több lakás épül az országban.
Az államilag támogatott forinthitelek rendszerére visszatérnek-e a lakásépítések esetében?
A hitelezést a bankadó csökkentésén keresztül szeretnénk ösztönözni. A bankadót azért csökkentettük, hogy a hitelezés mértéke növekedjen. Az eddigi számok azt mutatják, hogy a hitelezés beindult, az idei első félév végén értékeljük a folyamatokat.
Van-e limit, amit a bankoknak teljesíteniük kell?
Mivel az elmúlt években a hitelállomány csökkent, egy meginduló növekedéssel már elégedettek lennénk.
2018-ben is csökkentik a bankadót?
Ez még odébb van, de a közteherviselésben mindenkinek részt kell vennie. 2015-ben két évre vállaltuk a csökkentést.
Korábban arról beszélt, hogy a Fidesz nem akarja, hogy megismétlődjön 2002. Akkor az MSZP 19 ezer forintos nyugdíj-kiegészítéssel kampányolt, most pedig 2017-re csak 0,9 százalékos emelés lesz.
Ennek a kormánynak nagyon fontos ígérete volt, hogy megőrizzük a nyugdíjak reálértékét. Ezt sikerült teljesíteni, így az elmúlt években egy 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget adtunk vissza. Persze ha a jövő évi infláció magasabb lesz a tervezettnél, akkor kiegészítjük a nyugdíjat, ha pedig alacsonyabb, akkor azt természetesen nem vesszük el. Az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentése is a nyugdíjak reálértékének bővülését hozhatja a következő években.
A nyugdíjrendszerben a kormányzás következő éveiben lesznek-e változások?
Az elemzők szerint a következő 15–20 évben a korábbi döntések miatt a nyugdíjrendszer fenntartható. A nyugdíjkasszának többlete van, miért kellene változtatni? Technikai módosítások lehetnek, ennek egyik eleme az OEP és az ONYF összevonása, de ez nem érinti a nyugdíjrendszert.
Megszületett már a végső döntés a cafeteria-rendszer átalakításáról?
A tervek szerint a cafeteria felét lehet majd készpénzben odaadni a munkavállalóknak, míg a másik felét a SZÉP-kártyára lehet feltölteni. Fontos, hogy a magyar turizmus növekedési lendülete ne vesszen el, a vendéglátás és szálláshelykiadás támogatást kapjon.
Úgy tudjuk, a kormány 2017-től kezdve jelentősen megnyomná a minimálbéreket. Mekkora összeget tartana reálisnak, ami még nem árt a gazdaságnak?
Jól látható, hogy a gazdaság egyes ágazataiban munkaerőhiány van. Vas megyében a legkeresettebb állás a szakács, mivel a szakmabeliek többsége Ausztriába jár át dolgozni. A legutóbbi munkaerőpiaci mérések szerint 80 ezer betöltetlen állás van Magyarországon.
A munkaerő megtartásának egyik eleme a bérfelzárkóztatás. Ugyanakkor meg kell találni azt a pontot, amikor a fizetésemelés még nem rontja a versenyképességet. Először a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell ebben megállapodnia. Ha nincs megállapodás, akkor a kormány hozhat döntést.
Milyen mértéket javasol majd a kormány? A 2000-es évek elején 22 500 forintról 50 ezerre emelték a minimálbért.
Ilyen mértékű emelést a munkaadók nem tartanak lehetségesnek, de egy folyamatos és tartós bérfelzárkóztatásra szükség van, mivel mi, magyarok is úgy szeretnénk élni, olyan jövedelmet akarunk kapni, mint Ausztriában vagy Németországban. Ha az emberek nem látják, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan javulnak az életkörülményeik, akkor annak társadalmi elégedetlenség, kiábrándultság, tartós elvándorlás lehetnek a következményei.
Az áfacsökkentés mellett mikor jöhet a következő rezsicsökkentés? Állítólag Orbán Viktor még legalább 10 százalékos csökkentést szeretne a következő választásokig.
A világpiaci energiaárak jelentősen estek, ez nekünk mint energiaimportőr országnak kedvező. A magyar versenyképességet az energiaárak kordában tartásával is lehet javítani.
Sikerült-e lezárni a háttérintézmények átalakítását? Lázár János akarata mennyiben érvényesült?
A költségvetés számol azzal, hogy több intézmény integrálódik a minisztériumokba, a megmaradó intézményeknél pedig kiadáscsökkenés lesz. Messze nem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel, mivel a közép-európai régióban nálunk dolgoznak legnagyobb arányban az állami szektorban.
És a Lázár-féle 73-as listából hány intézmény szűnik majd meg?
Végleges döntés nincsen, de ha a 73-ból csak néhányat tudunk megszüntetni, már akkor is tettünk valamit a bürokráciacsökkentés érdekében.
Elégedett Tarlós Istvánnal, mivel jelentős leépítések jönnek a BKK-nál? Tavaly többször is arról beszélt, hogy a BKV működésének a fenntartásához a fővárosnak is strukturális átalakításokat kell végrehajtania.
Tarlós István egy pedáns mérnökember, aki jól méri föl, hogyan kell egy intézményt racionalizálni. Nekünk emellett fontos szempont, hogy a közösségi közlekedés hogyan tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. A nemzeti buszgyártás az állami és önkormányzati megrendelések segítségével tud újraépülni. Az még nem derült ki egyértelműen, hogy a főváros a magyar autóbuszipar megrendelői oldalán is részt kíván-e venni.
Erről egyeztetett-e már a főpolgármesterrel?
Tarlós Istvánnal szoktam beszélni, ismeri a véleményemet, ezt nem is nehéz kitalálni. Tudom persze, hogy fővárosi hatáskörről van szó. De erre a kérdésre hamarosan választ kapunk, mivel a metró felújításához a főváros autóbuszokat fog bérelni vagy beszerezni. Nemzetgazdasági szempontból nagy jelentőségű lenne, ha a járművek többségét a magyar buszipar szállíthatná.
Bízom benne, hogy eltűnt a korábbi rossz felfogás, és lesz lehetőség arra, hogy magyar gyártású buszokkal is közlekedhessenek a fővárosiak.
Van-e elég forrás és szándék arra, hogy megvalósuljon a Nyugati pályaudvar és környékének átalakítása?
Egy ilyen mértékű beruházás többéves kifutással bír, de államháztartási szempontból finanszírozható a projekt. Maga a koncepció, hogy egy kihasználatlan városrésznek adna új lehetőséget, teljes mértékben támogatható.
Most lesz, vagy nem lesz új budai szuperkórház?
Kormánydöntés egyelőre nincs, de mint budai parlamenti képviselő úgy vélem, olyan megoldást kell találni, ami a meglévő kapacitások megújítását is lehetővé teszi. A budai polgárok joggal várják el, hogy a Szent János Kórház is megfelelő szolgáltatást nyújtson.
Úgy tudjuk, Orbán Viktor őszre lezárná a Fideszen belüli vitákat. Ön lát feszültséget a párton belül?
Nem látok. A Fidesz egy nagy néppárt, nincs két egyforma ember, ezért érthetően vannak különféle áramlatok. Magyarok is vagyunk persze, ahogy szokták mondani: két magyar három párt.
A lényeg, hogy a vitákat normális mederben lehet-e tartani, és a kialakult kompromisszumot egységesen képviselni. Szerencsésebb, ha a vitákat házon belül folytatjuk le. Rossz gyakorlat, ha egy vita folytatásaként félmondatokat, összeesküvés-elméleteket látunk viszont a napi sajtóban.
Az elmúlt időszakban volt olyan vita, amit nem sikerült normális mederben tartani?
Nem volt ilyen pillanat.
Elkészül-e 2018-ra a választókerületében a pesthidegkúti uszoda?
Az utóbbi évek legnagyobb kerületi, önkormányzati beruházásáról van szó, amihez a kormány 300 millió forint közvetlen támogatást adott. Közvetett támogatás a társasági adó sportcélú kedvezménye, amellyel hazai vállalatok tudnak segíteni. A beruházás előkészítése tudomásom szerint megfelelően halad.
Milyen nagyobb fejlesztések lehetnek még a választókerületében?
Augusztusra befejeződik a Klebelsberg-kastély felújítása. A Gül baba türbéje és környéke esetében a beruházás megindul a kivitelező kiválasztásával. A Millenárison létesülő közpark esetében a terület rendezése megtörtént. Az előkészítés alapján esély van arra, hogy 2017 októberére megújul ez a terület is.
(origo.hu)
