A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 77,3% volt az államadósság 2014 végén, ez megegyezik a 2013. december végi értékkel. A végleges folyóáras GDP-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal 2015 márciusában közli, ezért pontos adósságadatot is később, március 31-én publikál a jegybank.

A kormány megállította az adósságráta emelkedését: míg 2002 és 2010 között 55,1%-ról 80,9%-ra nőtt, vagyis évente átlagosan 3,2 százalékponttal emelkedett a ráta, addig az elmúlt négy évben, 2014 végére 3,6 százalékponttal, 77,3%-ra mérséklődött. Ennek eléréséhez elengedhetetlen volt a növekedésbarát gazdaságpolitika és a tartósan fegyelmezett fiskális politika, ezek nélkül az adósságráta tovább növekedett volna.

Az adósságcsökkentés érdekében a kormány számos intézkedést hozott: a költségvetés hiányát 2011 óta 3 százalék alatt tartja, a stabilitásorientált pénzügypolitika következtében pedig sikerült csökkenteni az adósság finanszírozási költségeit. A gazdaságpolitika megkérdőjelezhetetlen eredménye, hogy Magyarországgal szemben 2013 júniusában – 9 év után – megszűnt az uniós túlzottdeficit-eljárás.

Az államadósság-ráta 2014. év végi csökkentését nem segítette a nemzetközi gazdasági környezet. A maastrichti adósságrátát az államháztartási egyenlegen és a gazdasági növekedésen túl a forint árfolyamának kedvezőtlen mozgása befolyásolta érdemben. A nemzetközi események (orosz-ukrán konfliktus) hatására a forint jelentősen veszített értékéből 2014 utolsó heteiben, a 2013. december 31-i árfolyamhoz képest 18 forinttal gyengébb jegyzés önmagában 2 százalékpontos emelkedést okozott az adósságrátában.

Az adósság szerkezetében pozitív folyamat a devizaarány további folyamatos csökkentése, így az államadósság és Magyarország árfolyamból eredő kockázatainak csökkentése. Idén nem várható piaci devizakötvény-kibocsátás a nemzetközi piacokon, a lejáró kötvényeket forintból finanszírozzuk, így tovább csökkenhet a devizában jegyzett adósság aránya. A belföldiek állampapír-aránya a 2013. évi 46%-ról 48%-ra emelkedett, amelyen belül 10%-ra növekedett a lakosság részesedése az adósság finanszírozásában. A befektetők növekvő bizalmát jól mutatja, hogy 2010 óta a rövid hozamok az 5% fölötti szintről 1,6% közelébe, a hosszú hozamok pedig a 7% fölötti szintről 3% közelébe csökkentek.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)