Nem új adónem, hanem a 2012 közepén elindult, a hagyományos vezetékes és mobilhívásokat, sms-eket terhelő távközlési adó körének a technikai változásokra reagáló kiszélesítése - magyarázta a Ma reggelben Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár, aki úgy látja, a fix díjak és a verseny gátat szabhat majd annak, hogy a szolgáltatók a terhet áthárítsák a fogyasztóra.
Az adóügyi helyettes államtitkár elmondta, a legfontosabb cél az adórendszer stabilitásának megőrzése. A mostani javaslat azt jelzi, a kormány halad tovább a 2010-ben kijelölt úton, és igyekszik a munkát terhelő adók súlyát tovább csökkenteni, miközben a forgalmi, fogyasztási típusú adók súlya nő a rendszerben.
Az alapelv is változatlan: mindenkit bevonni a közteherviselésbe, azokat is, akik eddig tudatosan vagy nem, de kivonták magukat ezek alól a terhek alól. A sertéságazatban tavaly bevezetett 5 százalékos áfa tapasztalatai nagyon kedvezőek, lényegében megszűnt a számla nélküli kereskedés és az ellenőrizhetetlen csatornákon folyó húsbeszerzés, árumozgás. A tapasztalat azt mutatja tehát, hogy az 5 százalékos adómérték már megfizethető és vállalható a gazdák számára, ezért is született a döntés, hogy 2015. január 1-jétől más nagytestű állatok (szarvasmarha, juh, kecske) esetében a „köztes termékeket” (fél-, negyed árukat) is bevonják ebbe a körbe.
Pankucsi Zoltán hangsúlyozta: a mostani intézkedések az áfacsalás ellen korábban elkezdett harc része, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, az áfacsalások egyik legkártékonyabb módja, amikor bűnözői csoportok papíron utaztatják az árukat, aztán - általában fiktív számlázással - jogosulatlanul igényelik vissza az általános forgalmi adót. Ezt a gyakorlatot hivatott visszaszorítani az árumozgást valós időben nyomon követni képes e-útdíjrendszer és az adóhatósági rendszer összekapcsolása, így lesz biztosítható a legkockázatosabbnak ítélt (jellemzően mezőgazdasági) áruk mozgásának folyamatos nyomon követése, illetve kiderül az is, melyek a fiktív áfa-visszaigénylések.
Az adóhatóság látni fogja a bejelentéseket, hogy például 3 tonna kukorica elindult Békéscsabáról Szegedre, folyamatosan figyelheti az e-útjídrendszerben a kamion mozgását és súlyadatait is, ha pedig szabálytalanságot gyanít, rögtön, a fuvarozás közben ellenőrizhet is. A megkezdett gigabájtonként 150 forintos „internetadóról” a szakember azt mondta, nem egy új adónemről, hanem a 2012 közepén elindult, a hagyományosnak mondható, vezetékes és mobilhívásokat, sms-eket terhelő távközlési adó körének kiszélesítéséről van szó, egyszerűen azért, mert reagálni kellett a világ változásaira.
Márpedig a kommunikáció egy jelentős része robbanásszerű változáson ment keresztül, átterelődött a tisztán internet alapú kommunikációra, és átvette a klasszikus vagy videó-telefonálás szerepét. Ha pedig van egy, a távközlést adózási körbe vonó adó, nem megkerülhető, hogy előbb-utóbb az internet is bekerüljön ebbe a körbe. Az adó nem a felhasználókat, hanem az internetszolgáltatók eredményét terheli majd, és a szakember szerint a fix díjak és a verseny gátat szabhat majd annak, hogy áthárítsák a fogyasztóra. Pankucsi Zoltán hozzátette azt is, a javaslat még változhat.
A parlamentnek tegnap benyújtott csomag a pálinka bér- és magánfőzéssel, illetve a pálinkára vonatkozó jövedéki adózással kapcsolatban is több változtatást is tartalmaz. Megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedékiadó-mérték, a gyakorlatban a nulla százalékos jövedékiadó-kulcs a bérfőzésre a vonatkozó adókulcs 50%-ára emelkedik, a magánfőzés esetén pedig egy minimális, jelképes, ezerforintos, helyi szinten, önbevalláson alapuló átalányadó-mérték lép életbe januártól. Utóbbit Pankucsi azzal magyarázta, hogy az elmúlt években kiharcolt eredményeket mindenképp szeretnék megőrizni. Hozzátette: bíznak abban, hogy ezzel minden ez ügyben Brüsszellel folyt vitát le tudják majd zárni.
(hirado.hu)