Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében felfelé változtatta a magyar gazdaság növekedési kilátásait.
A jelentés készítésekor még nem tudták figyelembe venni a konvergencia programban bemutatott intézkedéseket, így a jövő évi adócsökkentések fogyasztást erősítő hatásait sem. Ezeket figyelembe véve a Bizottság makrogazdasági és költségvetési előrejelzése lényegében összhangban van a kormány várakozásaival.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2015-ben 2,8 százalékos növekedés várható, ami fokozatosan mérséklődik 2,2 százalékra 2016-ban. A téli prognózis még 2,4 és 1,9 százalékkal számolt. A konzervatívnak tekinthető bizottsági prognózis mindkét évben néhány tizeddel elmarad a konvergencia programban publikált makrogazdasági pályától. A különbség 2015-ben arra vezethető vissza, hogy a kormány az EU-s források fokozottabb lehívásának köszönhetően valamelyest erőteljesebb beruházási dinamikával számol. A 2016-ra várt eltérés oka pedig teljes mértékben az, hogy a Bizottság előrejelzése – a lezárás időzítésének következtében – nem számol a jövedelemadó-csökkentés fogyasztást erősítő hatásával.
A Bizottság szerint a magyar gazdaság messze várakozáson felüli teljesítménye 2014-ben nagymértékben a beruházásoknak köszönhető, amit az EU-s források fokozott lehívása és a jegybank Növekedési Hitelprogramja egyaránt támogatott. Ugyanakkor elismeri, hogy a termelési oldalon minden szektor hozzájárult a növekedéshez. Az exportfolyamatok továbbra is kedvezően alakulnak, így az ország folyó fizetési mérlegének többlete tovább növekedhet. Magyarország növekedése a teljes előrejelzési horizonton felülmúlja az EU átlagát.
A kedvező munkaerő-piaci folyamatok a következő időszakban is fennmaradnak, a munkanélküliségi ráta 2015-ben 7 százalék alá, 2016-ban pedig 6 százalékra süllyed. A Bizottság inflációs várakozása 2015-ben megegyezik a Kormány előrejelzésével (0,0 százalék), 2016-ban ugyanakkor közel 1 százalékpontos különbség mutatkozik. Ennek oka egyrészt az, hogy a Bizottság nem számolhatott a sertés tőkehús ÁFA kulcsának, valamint az illetékek csökkentésének hatásával.
A vártnál kedvezőbb makrogazdasági és költségvetési folyamatok következtében a Bizottság államháztartási előrejelzése tovább javult a legutóbbi (téli) előrejelzéshez képest. Az Európai Bizottság is elismeri a kormány adósságcsökkentő törekvéseit, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a konvergencia programban jelzettnél is kissé gyorsabban mérséklődhet, 2016-ra a GDP 73,5 százalékára csökkenhet.
Az Európai Bizottság kiemelte, hogy jelenleg inkább arra van esély, hogy pozitív irányba változhat a makrogazdasági pálya. Egyrészt a kkv-szektort megcélzó finanszírozási programok, valamint a pénzügyi szektor felé tett elköteleződés segíti a hitelezési aktivitás erősödését, így a beruházásokat. Másrészt az erőteljes növekedésnek és beruházási aktivitásnak köszönhetően javul a bizalom.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)