A harmadik negyedévben 3,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest. A GDP növekedés jóval meghaladta az előzetes várakozásokat, a bővülés szerkezete kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált.
Az első két negyedév után július-szeptemberben is három százalék felett bővült a magyar gazdaság teljesítménye a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint. 2014. második negyedévéhez viszonyítva 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. A tartósan stabil növekedési ütem azért is kedvező, mert a nyári szabadságolások okozta ideiglenes ipari termeléscsökkenés, valamint az augusztusban életbe lépett orosz embargó negatív hatásainak ellenére nőtt jelentősen a magyar GDP.
A gazdaság bővüléséhez elsősorban az ipar és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágak teljesítménye járult hozzá. A havi ágazati részstatisztikák azt mutatják, hogy az ipari termelés 7 százalék, míg az építőipari kibocsátás 13 százalék körül növekedett. A mezőgazdaság szintén hozzájárult a gazdaság növekedéséhez a magas bázis ellenére. A szolgáltatások élénkülését a kedvező turisztikai adatok, a kiugró kiskereskedelmi forgalom és a szállítás ágazat egyaránt segítette.
Felhasználási oldalon a beruházások növekedését az építőipari termelés és a lakásépítések bővülése egyaránt előre vetíti. A beruházásokat az uniós források, az alacsony kamatok, a Növekedési Hitelprogram és a vállalati szektor fokozódó aktivitása egyaránt támogatta. A fogyasztói árak mérséklődése és a pozitív munkaerő-piaci folyamatok okozta reáljövedelem-emelkedés, a fogyasztói bizalom javulása, valamint a kiskereskedelmi forgalom élénkülése a fogyasztás további erősödésének irányába hat.
A gazdasági bővülés szerkezete kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált. A növekedés a jövedelmek bővülését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztását is emelni fogja. Továbbá javítja az államháztartás egyenlegét és a munkaerőpiacra is kedvezően hat. Ez utóbbit jól tükrözi, hogy a foglalkoztatottak száma éves alapon közel 200 ezer fővel bővült, amihez a versenyszféra is érdemben hozzájárult.
Várakozásunk szerint az EU és különösen az eurózóna növekedési üteme jobban mérséklődött az év első feléhez képest, mint a magyar gazdaságé, így gazdasági teljesítménye alapján Magyarország várhatóan ezúttal is az Európai Unió éllovasai közé fog tartozni.
Hazánk gazdasága 2013. második negyedévétől kezdve emelkedést mutat, a tendencia tovább folytatódik, a kedvező harmadik negyedéves adatnak köszönhetően az éves növekedés az NGM hivatalos őszi 3,2 százalékos előrejelzését is meghaladhatja.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)