A mai ítéletek egyértelműen megállapították azt, hogy a nagyvállalatok a jövőben nem emelhetnek kifogást azzal szemben, hogy arányosan több adót kell fizetniük, mint a jelentősen kisebb gazdasági potenciállal rendelkező kisvállalkozásoknak.
Az Európai Unió Bírósága a mai ítéleteiben elismerte a magyar kormány által képviselt méltányos teherviselés elvét: a Vodafone és a Tesco ügyében is azt állapította meg, hogy a 2010-2012 között működő, a bolti kiskereskedelmet és a távközlési tevékenységet terhelő, árbevétel alapú, sávosan progresszív ágazati különadó nem ellentétes az uniós szabályokkal.
Az ügy háttere, hogy a Vodafone és a Tesco pert indított a Magyar Állammal szemben az ágazati különadóban fennállt adókötelezettségének eltörlése érdekében. A magyar bíróság ún. előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága előtt, kérve a 2013 óta nem létező ágazati különadó összeegyeztethetőségének vizsgálatát az uniós állami támogatási szabályokkal és a letelepedés szabadságával.
A kormány és a pereket indító nagyvállalatok (és a pártjukat fogó Bizottság) álláspontja között a lényegi különbség az volt, hogy a kormány nézete szerint a nagyobb teherbíró képességgel rendelkező és piaci erőfölényben lévő cégeknek nagyobb részt kell vállalniuk a közös teherviselésből.
Ezzel szemben a multicégek a Bizottság segítségét kérték, szerintük ugyanis az ő teherviselő-képességük és versenypozíciójuk semmiben sem tér el a piacon működő kis- és közepes vállalkozásokétól, így az adóterhük sem lehet magasabb az általánoshoz képest.
A luxemburgi bíróság szerint különadó nem okozott hátrányos megkülönböztetést az adóalanyok között azáltal, hogy az eltérő ténybeli helyzetben lévő jogalanyt eltérő módon ítélte meg. Ennélfogva összhangban volt a letelepedés szabadságának elvével, nem hozta hátrányba a külföldi tulajdonosi hátterű cégeket. Továbbá nem állapította meg a Bíróság, hogy az adó sértené az unió állami támogatási szabályait. Mindezek mellett az Európai Bíróság azt is rögzítette, hogy az ágazati különadó nem ütközik az Áfa irányelvbe sem, mert nem hasonlít semmiben a közös hozzáadott-érték adóhoz.
(Pénzügyminisztérium)
