A koronavírus-járvány első hónapjaiban látható volt, hogy az ipar és a kereskedelem egyes ágazatait nem azonos mértékben sújtja a válság, ezért volt szükség szelektív támogatások bevezetésére - jelentette ki a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára pénteken Nagykanizsán.
Izer Norbert a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara tisztújító közgyűlésén tartott előadásában kiemelte, a kormány Gazdaságvédelmi akciótervére fordított összeg a GDP 20 százalékát is eléri. Az iparági, szelektív gazdasági támogatások lehetőségével mintegy 200 ezer cég élt, számukra ez havi átlagban mintegy 10 milliárd forint megtakarítást jelentett, miután négy hónapon át adó- és járulékmentesen fizethettek bért a dolgozóiknak.
Az államtitkár jelezte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkaerőpiaci változásokat tükröző adózási adatai alapján is látható volt a válság első hónapjaiban a szektoronkénti eltérés. A vendéglátásban a foglalkoztatottság az első hónapokban 25,7 százalékos csökkentést mutatott, míg a gépjármű- és motorkerékpár-üzletágban 3,9 százalékos volt az elbocsátás mértéke.
A szelektív gazdaságvédelmi támogatások révén a leginkább érintett szektoroknak úgy segített az állam, hogy a munkavállalók nettó bére emelkedett, a cégek bérköltsége viszont csökkent. Átlagosan 63 ezer forinttal nőtt a dolgozók nettó bére, a cégek terhelése pedig 73 ezer forinttal mérséklődött - fejtette ki Izer Norbert.
Kitért arra is, hogy a kiskereskedelem napi forgalmi adatai is jelentős ágazatbeli eltéréseket mutattak, hiszen az üzletekben márciusban tapasztalt vásárlási roham után a tavalyihoz képest csökkent a forgalmuk, ami csak a nyárra kezdett visszaállni a tavalyi adatokra. A vendéglátásban ugyanekkor 35 százalékkal esett vissza a forgalom, miközben a gyógyszerek kereskedelmében és a hipermarketek bevételében csaknem 10 százalékos volt a növekedés.
A vállalkozásokat segítő kedvezmények között említette a kata módosítását, amellyel 150 ezren mentesültek négy hónapon át az adófizetés alól, ők összesen 6,5 milliárd forint adókedvezményben részesültek. A kivát alkalmazó cégek közül 3000 vállalkozás kapott havi átlagban összesen majdnem félmilliárd forint összegű adókedvezményt - ismertette az államtitkár.
Izer Norbert beszélt arról is, hogy az adóintézkedéseknek "fogyasztásterelő" hatása is volt, miután a Szép-kártya kedvezményes adózású keretét a duplájára növelték, adóvonzatát pedig a felére mérsékelték. Ennek is volt köszönhető, hogy "erőteljesen kitört" a hazai turizmus a nyári hónapokban.
A nem látványos, de segítő intézkedések közé sorolta az adóbevallások, cégbeszámolók leadási határidejének későbbre halasztását, az adóvégrehajtások felfüggesztését, amivel 1300 milliárd forint adótartózást "tettek zárójelbe", hogy a cégek likviditáshoz jussanak, megőrizzék a munkavállalóikat - fogalmazott.
Az államtitkár kifejtette továbbá: a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának bevezetésével 300 ezer forintos bérig szinte változatlan nettó összeget kaptak kézhez a munkavállalók, ha legfeljebb 50 százalékkal csökkent a munkaidejük. A szociális hozzájárulási adó júliusi, 2 százalékos csökkentésével pedig 130 milliárd forint marad a vállalkozásoknál.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt emelte ki, hogy a koronavírus-járvány okozta világválság magyarországi kezeléséhez tehermegosztásra volt szükség a munkavállalók, a vállalkozók és a kormányzat között. A magyar válságkezelés kulcsa azonban az, hogy a piacainkon hogyan tudják kezelni a válságot, hiszen ránk is kihat, ha Németországban nem vásárolnak új autókat - tette hozzá.
A hitelezés jelentős emelkedését mutatja, hogy a Széchenyi Kártya Program keretére 6 hét alatt 350 milliárd forint igény érkezett a vállalkozásoktól, ezek feldolgozása jelenleg is zajlik. Munkahelymegtartó-, folyószámla-, likviditási-, beruházási- és agrárhitelre volt a legnagyobb az igény, de a kereslet miatt szeptemberben 100 milliárd forintos keretösszeggel turisztikai kártyát is bevezetnek - ismertette Parragh László.
Úgy vélekedett, hogy a válság támasztotta legfontosabb kihívások közé tartozik az oktatás átalakítása, a digitális technológia, a robottechnika, a távolsági kommunikációs eszközök fejlesztése, a pénzügyi, gazdasági rugalmasság erősítése, a tartalékképzés, a tervezés, a stabil fizetőképesség fenntartása.
A kamarai elnök szerint további gazdaságélénkítő lépésekre is szükség van, ezek közé tartozik, hogy a helyi iparűzési adót regionális bevételi forrássá változtatnák, amivel egyenletesebb növekedést biztosíthatnak a régióknak. A közjegyzői díjak mérséklésére és az adócsomag további átalakítására is szükség van, de versenyképes oktatásra és képzésre is törekedni kell a gazdaság versenyképességének javítására.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a járványhelyzetből kialakult válság kezelése érdekében folyamatosak voltak az egyeztetések, miként lehet minél kisebb veszteséggel kikerülni ebből a helyzetből. A nehézségeket többé-kevésbé jól lehetett kezelni, a nyári adatok azt mutatják, hogy a gazdaság szép lassan magához tér - mondta.
(MTI)
