A kormány határozott célja a tartósan három százalék feletti növekedés elérése, vélekedett Banai Péter Benő államtitkár.
Azt kívánjuk elérni, hogy az elkövetkező években tartósan három százalék fölött bővüljön a hazai gazdaság. Ennek érdekében a nemzetgazdasági tárca az őszre egy gazdaságélénkítő tervet dolgoz ki – jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki részletezte azt is: az összetett intézkedéssorozaton belül jelentős hangsúlyt kívánunk helyezni például a munkaerőpiaci lépésekre: ilyenek az egyre több területen, ágazatban meglévő szakképzett munkaerőhiány oldása, illetve a foglalkoztatás további növelése.
A legfrissebb számok birtokában összejöhet-e az idén a két százalék alatti hiány?
Továbbra is stabilitás jellemzi az államháztartást az idei esztendőben. Ez elsősorban a kedvező reálgazdasági folyamatoknak köszönhető, mint például a foglalkoztatottság növekedése, a reálbérek emelkedése, illetve a fogyasztás bővülése, hiszen így növekednek a költségvetés foglalkoztatáshoz, illetve fogyasztáshoz kapcsolódó különféle bevételei. A kormány mindezeken túlmenően a költségvetés kiadási oldalára is figyel, aminek köszönhetően augusztus végén rendkívül alacsony szintre, 274 milliárd forintra csökkent a központi alrendszer halmozott hiánya, ami a legkedvezőbb az elmúlt tizenöt évre visszatekintve. Habár ezen adatot ugyan egyszeri tételek is befolyásolják, de összességében az idei évre kitűzött kétszázalékos európai uniós módszertan szerinti hiánycél biztonsággal teljesíthető.
Elemzők szerint akár több száz milliárdos mozgástér is van a büdzsében. Osztja ezt a szaktárca is?
Kétségtelen, hogy az előbb említett kedvező folyamatok pozitív hatással vannak a költségvetésre, ugyanakkor a lehetséges mozgástér mértéke számos további tényező függvénye. A nemzetgazdasági tárcánál naprakész információkkal rendelkezünk a költségvetés helyzetéről, ami kapcsán az éves hiány valóban kedvezőbben alakulhat a várakozásoknál. A költségvetés pozícióját azonban sok más is befolyásolja, így például a második fél év gazdasági teljesítménye vagy bizonyos kormánytól független tényezők: ilyen lehet a mezőgazdasági termésmennyiséget és minőséget meghatározó időjárás vagy a tovább eszkalálódó migránshelyzet.
Másik fontos tétel a bruttó hazai termék (GDP) részletes száma: okozott-e meglepetést a Központi Statisztikai Hivatal közlése? Továbbra is 2,5 százalékos bővüléssel kalkulálnak az év egészére?
Az első negyedév a vártnál talán kedvezőtlenebb, a második kedvezőbb adatot hozott. Miként a részletes adatok is megerősítették: az idei év második negyedévében 2,6 százalékkal bővült hazánkban a GDP, ezzel az EU-ban negyedéves alapon a második leggyorsabb eredményt elérve. Annak ellenére láthatjuk ezt, hogy a Magyarországra érkező uniós források a második negyedévben némiképpen alacsonyabb szinten alakultak a vártnál. Azontúl, hogy szinte minden szektor jól teljesített, a fogyasztás mellett a nettó export is érdemben élénkítette a növekedést, összhangban az ipari termelés bővülésével. Az év egészére nézve a kormány prognózisa változatlanul 2,5 százalék.
Optimista becslések alapján az adósságráta csökkentése csak a kormány akaratán múlik, s 72-73 százalékra is mérséklődhet a mutató. Cél-e a radikális adósságráta-faragás?
Elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy Magyarország GDP-arányos államadóssága az elmúlt években csökkenő pályára állt: 2011 óta összesen 5,5 százalékpontos mérséklődés után 2015 végén 75,3 százalékra süllyedt. Ez nemcsak önmagában véve pozitívum, hanem Európában is az egyik legnagyobb mértékű államadósság-csökkenésnek számít. Az államadósság év közben – az állampapír-kibocsátások és lejáratok függvényében – „hullámzik”. Év végére a GDP-arányos mérték számításaink szerint alacsonyabb lesz a tavalyi szintnél. Ezt fontosabbnak tartom, mint a csökkenés konkrét mértékét, hiszen míg 2002-től az államadósság rátája folyamatosan növekedett, addig 2011 óta ez a folyamat pont ezzel ellentétes. A tendencia fenntartása mind a reálgazdasági szempontból, mind pedig a pénzügyi befektetők számára fontos, de leginkább a magyar adófizetők szempontjából előnyös, hiszen a gazdaság teljesítőképességéhez képest egyre kevesebbet kell az adósság finanszírozására az adóforintokból költeni.
Vannak-e olyan új tételek, amelyekkel a tényleges adósságot is csökkenteni akarják, nem pusztán a mutatót?
A fegyelmezett költségvetési politika és az erősödő gazdasági növekedés eredményezheti a GDP-arányos államadósság további mérséklődését. A Nemzetgazdasági Minisztérium azzal számol, hogy ez a folyamat a következő években is fennmarad. A kormány fontosnak tartja emellett az adósság szerkezetének átalakítását: egyrészt a belföldi szereplők adósságfinanszírozásban való szerepvállalásának ösztönzésével igyekszik mérsékelni az ország külső hatásoknak való kitettségét és szélesíteni a befektetői bázist, másrészt törekszik az adósság devizaarányának további mérséklésére. Ennek köszönhetően mind az adósság devizaaránya, mind pedig a külföldi befektetők aránya jelentős csökkenést mutat 2012-től napjainkig. A devizaarány 52 százalékról 2015 végére három százalékra, a külföldiek aránya pedig 64 százalékról 48 százalékra esett vissza. Az állampapí-rokra fizetett kamatok így egyre nagyobb arányban hazai szereplőkhöz jutnak a külföldiek helyett. Az idei évben a Földet a gazdáknak program keretében várható bevételek tekintetében döntött úgy a kormány, hogy annak kizárólag adósságcsökkentési célú felhasználására tesz javaslatot. Ez egy egyszeri jellegű, nagyobb összegű adósságcsökkentést tehet lehetővé. Hosszabb távon az adósság nominális csökkentéséhez az járulhat hozzá, ha a költségvetési bevételek a kiadásokat tartósan meghaladják.
Ősszel jön a gazdaságélénkítő csomag. Mi kerül a középpontba?
A magyar kormány célja, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa a fenntartható gazdasági növekedést. Azt kívánjuk elérni, hogy az elkövetkező években tartósan három százalék fölött bővüljön a hazai gazdaság. Ennek érdekében a nemzetgazdasági tárca őszre egy gazdaságélénkítő tervet dolgoz ki. Az összetett intézkedéssorozaton belül jelentős hangsúlyt kívánunk helyezni például a munkaerőpiaci lépésekre: ilyenek az egyre több területen, ágazatban meglévő szakképzett munkaerőhiány oldása, illetve a foglalkoztatás további növelése. Bízom abban, hogy javaslatainkkal el tudjuk érni, hogy az elmúlt években látott kedvező reálgazdasági folyamatok fennmaradjanak, és ez értelemszerűen a mindnyájunk által finanszírozott államadósság gyorsabb csökkenését is eredményezheti.
(Magyar Hírlap)