Karnyújtásnyira a befektetésre ajánlott kategóriától – Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár interjúja a Magyar Hírlapban.

A kormány által támogatott módosítások a benyújtott törvényjavaslatban szereplő költségvetési egyenleget nem változtatják meg. Az Országvédelmi Alap csökkentésével is összességében kétszázmilliárd forint feletti tartalékról beszélhetünk. Úgy gondoljuk, hogy ez elegendő kell, hogy legyen a különféle kockázatok kivédésére – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki leszögezte azt is: a hitelminősítő cégek a korai költségvetést és a bankadó csökkentését nem szabták feltételül azért, hogy kikerüljünk a befektetésre nem ajánlott kategóriából.

A szakpolitikus aláhúzta: az ellenzék támogatásának hiányában is kezdeményezni fogják a brókertörvény szigorítását. A módosítás egyik lényeges eleme, hogy az úgynevezett piacfelügyeleti eljárás nemcsak észlelés, hanem már gyanú esetén is megindítható legyen – mutatott rá.

– Bár az ellenzék szétbombázta volna a 2016-os költségvetési törvényjavaslatot, a kabinet csak a kormánypárti képviselői indítványokat támogatta, de nem mindegyiket, viszont azok is több tíz milliárdos kihatásúak lesznek. Nagyobb kiadásnál hogyan jön össze az alacsony hiány?

– A 2016. évi költségvetési törvényjavaslathoz 560 módosító indítványt nyújtottak be, amelynek kilencven százalékát az ellenzéki pártok jegyezték. A kormány a beadott kormánypárti módosító javaslatok nagyjából felét támogatta. Az elfogadott indítványok nem módosították a költségvetés fő irányait, így az továbbra is az „adócsökkentés költségvetése”. Néhány terület – például állami beruházások vagy egyes beruházási támogatások – kiadási tétele növekedett, de erre minden esetben biztosított a fedezet. Hangsúlyoznom kell, hogy a kormány által támogatott módosítások a benyújtott törvényjavaslatban szereplő költségvetési egyenleget nem változtatják meg. A kitűzött, uniós módszertan szerinti államháztartási hiánycél a 2016. évre változatlan, az továbbra is a GDP két százaléka.

– Ugyanakkor az Országvédelmi Alap előirányzata százmilliárd forintról hetvenmilliárd forintra csökken, vagyis kisebb lesz a költségvetési tartalék. Mi lesz, ha nem várt kockázatok bukkannak fel jövőre?

– A tavaszi, vagyis a megszokotthoz képest korábbi költségvetési tervezésnek a pozitívumok és a kiszámíthatóság mellett kétségtelenül azzal is számolnia kellett, hogy néhány folyamatot – mint például a görög válság megoldása és annak lehetséges hatásai – nem láthatunk még pontosan. Ezért azt javasolta a kormány, hogy az idei év összesen 130 milliárd forintos keretéhez képest érdemben nagyobb tartalékok álljanak rendelkezésre a jövő évi büdzsében: a százmilliárdos általános keret mellett a fejezetek úgynevezett stabilitási tartaléka 35 milliárd forinttal, valamint az Országvédelmi Alap hetvenmilliárdos összeggel jelent biztosítékot a váratlan eseményekre, illetve az időközben megszülető új döntésekre. Utóbbi tétel az eredeti javaslat szerint szintén százmilliárd lett volna, de a – már említett átcsoportosítások szükségességéből adódó – csökkentéssel együtt is összességében kétszázmilliárd forint feletti tartalékról beszélhetünk. Úgy gondoljuk, hogy ez elegendő kell legyen a különféle kockázatok kivédésére.

– Korán készült a költségvetés: rendszer lesz-e ebből?

– A költségvetés tervezése a kormány politikájának megfelelően a stabilitásra, az államadósság csökkenő pályán tartására, alacsony államháztartási hiányra, egyúttal bővülő foglalkoztatásra és gazdasági teljesítményre épült. A megszokottnál korábbi elfogadás pedig lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok, a gazdasági szereplők és minden érintett felkészülhessen, előre lássa a következő évi költségvetési mozgásterét. Bízunk abban, hogy mindez egyúttal a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát erősíti. A főbb számok elkészítését tekintve egyébként a tavaszi tervezés nem újdonság, hiszen április végén nyújtotta be hazánk az aktuális konvergenciaprogramját az Európai Bizottságnak, amely jóval túlmutat a 2016-os éven, kitekintést nyújt a további pénzügyi-tervezési időszakra is, megteremtve ezzel a főbb költségvetési irányokat. A későbbi évek költségvetési tervezését illetően a tapasztalatokat célszerű majd értékelnünk, így arra a kérdésre, hogy lesz-e jövőre is korábbi költségvetési tervezés, 2016 tavaszán érdemes visszatérni.

– Feltételül szabták-e a hitelminősítő cégek a korai költségvetést és a bankadó csökkentését?

– Semmi ilyesmiről nincs szó, azonban a korai költségvetési tervezés már említett pozitívumait minden bizonnyal figyelembe veszik az egyes nemzetközi szervezetek és a hitelminősítők, amikor a hazai gazdaságról igyekeznek várható képet kialakítani. A bankadó mérséklése várakozásaink szerint a hitelezési aktivitás élénkítését segítheti, ezáltal új beruházások és új munkahelyek jöhetnek létre.

– Idén már kitörhetünk a bóvli kategóriából? Mivel kalkulál a minisztérium?

– Elöljáróban el kell mondanom, hogy a legfrissebb adatok szerint a magyar gazdaság igen jó teljesítményéről már egymáshoz nagyon közeli véleménye van a kormánynak, az Európai Bizottságnak, az IMF-nek, az OECD-nek, valamint a nagy nemzetközi előrejelző intézményeknek és a piaci elemzőknek is. Jól látni 2013 óta, hogy az állami költségvetés rendbetétele után a reálgazdasági folyamatok is kedvezően alakulnak. Tavaly a növekedés üteme elérte a 3,6 százalékot, szerkezete pedig egyre kiegyensúlyozottabb. Magyarország GDP-arányos államadóssága 2011 óta összesen négy százalékpontos mérséklődés után 2014 végén 76,9 százalékra csökkent. Az eddigi eredményekre – és talán mondhatom, sikerekre – építve a 2016. évi költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és kétszázalékos költségvetési hiánnyal számol 1,6 százalékos infláció mellett. Az államadósság pedig jövőre a tervek szerint GDP-arányosan 74 százalék alá csökkenhet. Az OECD, az IMF, az Európai Bizottság a tendenciákat azonosan látja. A nagy hitelminősítők is lassan, de biztosan elismerik Magyarország elmúlt években mutatott erőfeszítéseit, hiszen mindhárom szervezetnél épp csak karnyújtásnyira vagyunk a befektetésre ajánlott kategóriától. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy a magyar állampapírok hozamszintje már most is összevethető több, nálunk kedvezőbb hivatalos megítélésű ország állampapírjainak hozamával. Vagyis a piaci, befektetői értékítélet meglátásom szerint már most is kedvezőbb, mint a hitelminősítők hivatalos besorolása.

– Kitörünk vagy sem?

– A „kitörés” szó kapcsán a túlzottdeficit-eljárás jut eszembe, melyből kilenc év után tudtunk kitörni. Emlékszem azokra az egyeztetésekre 2010-2011-ben, amikor sokan kétkedéssel fogadták azon számításokat, melyek szerint képesek leszünk három százalék alá vinni az államháztartási hiány mértékét. Ma már senki nem kérdőjelezi meg azt, hogy az államháztartásunk helyzete stabil. Ha továbbra is, elsősorban a saját feladataink elvégzésére koncentrálunk, akkor az eredményeket egy idő után a külső szereplők is elismerik. A nemzetközi hitelminősítők legközelebb várhatóan ősszel értékelik a magyar gazdaság helyzetét, és remélem, hogy kedvező tényszámokról lesz lehetőségünk beszámolni.

– Nézzük „felhasználói” oldalról a büdzsét? Mit érzünk majd jövőre a költségvetési intézkedésekből?

– Az előzőekben említett gazdasági növekedés hajtóerejének a nettó export mellett a fogyasztás bizonyult. A reálbérek már 28 hónapja nőnek, tehát az embereknek sokkal több a szabadon felhasználható jövedelme, amely így a belső keresletet erősíti. Ez már önmagában azt jelzi, hogy a lakosság eddig is kellett, hogy érezze a gazdaságpolitika kedvező hatásait: azok, akik gyermekesek és így kevesebb adót fizetnek. Az a több százezer ember, akinek ma van munkája, néhány éve pedig nem volt. Azok a devizahitelesek, akik megszabadultak az árfolyamváltozás kockázatától. Azok, akiknek havi áram- és gázszámlája ma kisebb, mint pár évvel ezelőtt. Természetesen számos feladat, megoldandó probléma áll még előttünk, de jövőre számos kedvező változás jöhet. Nem véletlenül kapta tehát a 2016-os büdzsé az „adócsökkentés költségvetése” elnevezést.

– Az ellenzék szerint minimális a terhek csökkentése, nem is lehet majd érezni.

– A kormányzati politika középpontjában továbbra is a családok támogatása és az élőmunka terheinek csökkentése áll. Az adóintézkedések összesen 170 milliárd forintot hagynak jövőre a magyar családoknál. Ebből a leginkább érezhető a hétköznapokban is a 16 százalékról 15 százalékra csökkenő személyi jövedelemadó, amely gyakorlatilag béremelést jelent. Ez 120 milliárd forint többletbevétel a lakosságnak, míg a kétgyermekesek családi kedvezményének kiterjesztése a költségvetésnek 15 milliárd forint bevételkiesést, az érintett családoknak havi ötezer forint pluszt jelent. A sertés tőkehúsok áfájának mérséklése 25 milliárd forint lakossági megtakarítást eredményezhet. Az egyes szakpolitikai intézkedések – a gyermekétkeztetés támogatása, a teljes alsó tagozaton ingyenessé váló tankönyvellátás – szintén a családok mindennapi terheinek mérsékléséhez járulnak hozzá. A munkahelyvédelmi akcióterv folytatása, a közfoglalkoztatás rendszerének kiterjesztése pedig valós alternatívát jelent a munkahelyek számának bővítése, illetve a segély helyett munkából élés tekintetében.

– Más terület, de aktuális: mi lesz a brókercégek szabályozásával? Az ellenzék „nem”-je után van-e alternatíva?

– Az elmúlt hónapok brókerbotrányai után világossá vált, hogy szigorúbb ellenőrzési rendszerre van szükség a betétesek védelme érdekében. A kormány ezért törvénymódosítást javasolt, amellyel biztosítani kívánta azt, hogy ne történhessen többé a mostaniakhoz hasonló visszaélés. Szomorúan tapasztaltuk, hogy az ellenzéki képviselők nem támogatták a törvény módosítását, és döntésükkel továbbra is kiszolgáltatott helyzetben hagyták a betéteseket. Az ellenzék támogatásának hiányában is kezdeményezni fogjuk a brókertörvény szigorítását. A módosítás egyik lényeges eleme, hogy az úgynevezett piacfelügyeleti eljárás nemcsak észlelés, hanem már gyanú esetén is megindítható legyen. Azzal lehet ugyanis a piaci visszaéléseket a leggyorsabban és leghatékonyabban kiszűrni, ha a felügyelet időben közbelép, és már a legkisebb gyanú esetén megindíthatja az eljárást. Az ellenzéki ellenállás miatt a törvényjavaslat egyszerű többséggel elfogadott részeinek minél hamarabbi hatályba lépésével van mód arra, hogy a célt, a tisztességes betétesek, befektetők védelmét elérjük.

(Magyar Hírlap)