Bár 2018 választási év lesz, nem készült választási költségvetés. A jövő esztendei büdzsé – az ideihez hasonlóan – az államháztartási hiánycélt a GDP 2,4 százalékában határozza meg. Ez jóval alatta marad a 3 százalékos uniós kritériumnak, valamint választási évet tekintve a szocialista kormányzás idején tapasztalt 9 százalék feletti deficitnek – jelentette ki lapunknak adott interjújában a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
-Elégedettek a friss GDP-számmal? Az első fecske nyarat is csinálhat, mármint ami az egész éves növekedési tervet illeti?
– A KSH által frissen publikált adatok azt mutatják, hogy három esztendeje nem látott mértékben, 4,1 százalékkal bővült éves összevetésben a magyar gazdaság teljesítménye 2017 első negyedében.
Ez összhangban van a számításainkkal, ugyanakkor meghaladja a nemzetközi intézmények és a piaci elemzők előzetes várakozásait. Mindez azt is jelenti, hogy egyre inkább látszódnak a kormány béremelési és adócsökkentési politikájának az eredményei, miközben az ipar és az építőipar is jó teljesítményt nyújt. Mivel a családok, a lakosság jövedelme növekszik, ezért nő a fogyasztás, ami magával húzza a kereskedelmi forgalom, a szolgáltatói szektor bővülését, valamint a beruházási kedv is megélénkül.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a kedvező tendenciák mögött a gazdaság teljesítménye és nem az eladósodottság áll. Egyébként a gyarapodás ismét meghaladta az uniós átlagot: az Eurostat adata alapján ez mintegy kétszerese volt az uniósnak. Az év egészére pedig 4,1, míg jövőre 4,3 százalékos GDP-bővüléssel számolunk.
– Közben megjelent az EU és az IMF új jelentése is a magyar gazdaságról. Mennyiben hozta a várakozásokat?
– Az Európai Bizottság május elején megjelent tavaszi beszámolója szerint 2017-ben 3,6, míg jövőre 3,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Látható, hogy a februárban megjelent téli jelentéshez képest felfelé korrigálta előrejelzését a brüsszeli testület. Ezzel elismerik, hogy korábbi várakozásukkal ellentétben nagyobb mértékben növekszik majd a hazai GDP. Ez ugyanakkor az EU prognózisa szerint sem fog eladósodással járni: az államadósság 2018 végéig a GDP 71,2 százalékára csökken, illetve a költségvetés hiánya továbbra is a 3 százalékos határ alatt marad. Vagyis a deficit az idén 2,3, jövőre pedig 2,4 százalékos lesz, miközben a munkanélküliségi ráta még tovább csökken: 2017-ben 4,1, míg 2018-ban 3,9 százalékra – szerepel a dokumentumban. Ez számomra a szuverén magyar gazdaságpolitika eredményeinek elismerését jelenti.
– Európai összevetésben hol tart Magyarország?
– Ha egy pillantást vetünk az uniós tagállamok és hazánk főbb várható makrogazdasági mutatóira ez év tekintetében: a növekedési rangsorban az ötödik helyet foglaljuk majd el, a munkanélküliség szintje a harmadik legalacsonyabb lehet a kontinensen, a GDP-arányos magyar adósságráta (72,6 százalék) több mint 10 százalékponttal lehet kedvezőbb az uniós átlagnál, míg a folyó fizetési mérleg egyenlege tekintetében is az élmezőnyben helyezkedünk el. Gyakorlatilag hasonló folyamatokat lát az IMF is, amely üdvözölte a magyar gazdaság több éve tartó jó teljesítményét. Szakértői jelentésükben kiemelték a meghozott gazdaságpolitikai intézkedések eredményeit az adóigazgatás, a gazdaság fehérítése, illetve a foglalkoztatás területén, elismerően szólva a közfoglalkoztatási program hatékonyságát célzó elemekről.
A nemzetközi pénzügyi szervezet erre az esztendőre – összhangban a hazai gazdaságpolitikai tervekkel – a termelés és a fogyasztás erőteljesebb bővülését, a beruházások élénkülését és a munkanélküliség további mérséklődését várja.
– Minden nagyon szép, minden nagyon jó?
– Általánosságban azt mondhatjuk el, hogy az Európai Bizottság és az IMF megállapításai összhangban vannak a kormányzat pozitív várakozásaival. Mi természetesen optimistábbak vagyunk, hiszen belülről látjuk az elkövetkezendő időszak gazdasági folyamatainak várható alakulását.
– Milyen stádiumban van a jövő évi költségvetési terv?
– A kormány a 2018. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot május 2-án nyújtotta be az Országgyűlésnek, amelynek az általános vitája már lezárult. Úgy gondolom, sikerült egy olyan szakmai dokumentumot összeállítani, amely a makrogazdasági és államháztartási folyamatok tekintetében reális és megvalósítható. Ez azt jelenti, hogy a prognózisok megalapozottak, valamint a gazdaságpolitikai prioritások mentén teljesíthetők.
– Utóbbira mondják a „kritikusok”, hogy szórja a pénzt a kormány!
– A kormányzat szakpolitikai prioritásai úgy jelennek meg a büdzsében, hogy azok nem felelőtlen pénzszórást jelentenek, hanem a gazdasági és társadalmi célkitűzéseknek nyújtanak biztos hátteret.
Nem véletlenül beszélünk a munkából élők költségvetéséről, hiszen a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként 2018-tól a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér (garantált bérminimum) az idei 15 és 25 százalékos emelést követően további 8 és 12 százalékkal nő. Eközben marad az Európában az egyik legalacsonyabb, 15 százalékos személyi jövedelemadó, így jövőre egy kétkeresős, átlagjövedelemmel rendelkező kétgyermekes családnál éves szinten 180 ezer forint marad 2015höz képest. A családi adórendszernek köszönhetően 2018 januárjától összességében havi 35 ezer forintra nőhet a kétgyermekes famíliák adókedvezménye, tehát ők összesen már évi 420 ezer forint kedvezményt kaphatnak, vagyis akár a családok költségvetésének is nevezhetnénk a jövő évi büdzsét. Ezen túlmenően számos egyéb, a családokat, a vállalkozásokat érintő kedvező intézkedést emelhetnék ki az áfacsökkentésektől kezdve az otthonteremtés támogatásán át az életpálya- és béremelési programokig.
– Ne mondja, hogy mindenki jól jár 2018-ban!
– Összességében is azt látjuk: a kormány a gazdaság várható teljesítményének és a költségvetési mozgásterének a függvényében azt szeretné elérni, hogy minden ember tehessen egy lépést előre a saját életében. Mint minden évben, a parlamenten belül és azon kívül is számítunk negatív felhangokra, politikai támadásokra, miszerint bizonyos területekre több, másokra pedig kevesebb forrást kellene jövőre biztosítani.
A költségvetési vita természetesen erről szól, érvek és ellenérvek ütköztetése jön az elkövetkezendő időszakban, egészen a büdzsé június közepén várható elfogadásáig. Elsődleges felelősségünk, hogy csak olyan intézkedéseket valósítsunk meg, amelyekre úgy biztosítható forrás, hogy megmarad a költségvetés stabilitása, valamint nem kerülnek veszélybe az eddig elért gazdaságpolitikai eredmények. Azonban a kormány célja, hogy a magyar gazdaság teljesítményéből adódó pozitívumokat minél szélesebb társadalmi rétegek érzékeljék, ami tükröződik a különféle kormányzati intézkedésekben.
– Jövőre választások is lesznek. Miként tudja a tárca megvalósítani a hiány szinten tartását?
– Valóban, 2018 választási év lesz, azonban ismét hangsúlyozzuk, hogy nem készült választási költségvetés. Miért mondjuk ezt? A jövő évi büdzsé – az ideihez hasonlóan – az államháztartási hiánycélt a GDP 2,4 százalékában határozza meg. Ez jóval alatta marad a 3 százalékos uniós kritériumnak, valamint választási évet tekintve a szocialista kormányzás idején tapasztalt 9 százalék feletti deficitnek, amely még 2010-ben is 7 százalék körül alakult volna az új kormány azonnali költségvetési beavatkozása nélkül. Itt szeretnék emlékeztetni arra, hogy habár 2014 ugyancsak választási esztendő volt, a hiány nemhogy 3 százalék alatt maradt, hanem még a tervezettnél is kedvezőbben alakult. Ez azt jelenti, hogy az államháztartás helyzete 2017-et követően jövőre is stabil marad, ennek kulcsa a gazdaság dinamikus bővülése lesz. Éppen ezért a több évet átfogó beruházási, fejlesztési és béremelési programok fedezetét beépítettük a tervezésnél. Ugyanakkor az előre nem látható folyamatok, lehetséges kockázatok kivédése, illetve az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrásbiztosítására több mint 200 milliárd forintos tartalékot is képeztünk.
– Neuralgikus pontja a gazdaságnak, hogy fenntartható-e a bővülés: meddig tart ki a négy százalék körüli növekedési ütem Magyarországon?
– A kormány május elején küldte meg a 2017–21-re aktualizált konvergenciaprogramot az Európai Bizottságnak. A dokumentum készítése – immár harmadik esztendeje – párhuzamosan zajlott a büdzsé tervezésével, ami lehetővé tette a hosszabb távú makrogazdasági és költségvetési prognózisok összehangolását.
Várakozásaink szerint a magyar gazdaság 2019-től is 3,5-4 százalék körül nő majd. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hazai GDP bővülése érdemben lesz nagyobb az Európai Unió átlagos növekedési üteménél.
– Mi áll majd ennek a hátterében?
– Azt mondhatjuk el, hogy mind a fogyasztás, mind a nettó export, mind a beruházások hozzátehetnek a gyarapodáshoz, tehát termelői és fogyasztási oldalról is egyaránt kiegyensúlyozott növekedésre számítunk. Ezen túlmenően folytatódni fog a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás és az adósságráta csökkentése, ami a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget erősíti a belföldi és a külföldi pénzpiaci szereplők, valamint vállalkozások számára. Természetesen számos teendő áll még előttünk, így jelentős hangsúlyt kell helyezni például a munkaerőpiaci tartalékok mobilizálására, a gazdasági erőforrások hatékonyabb felhasználására, valamint a termelékenység és a versenyképesség fokozott javítására.
Mindez a növekedés szerkezetének az eltolódását, illetve a magasabb hozzáadott értéket előállító, innováció által vezérelt gazdasági tevékenységek előtérbe hozását eredményezi majd.
– Ha eláll az EU-s pénzeső, akkor is ilyen optimisták lesznek?
– Nézze, miután még nem ismertek a 2020 utáni uniós ciklus forrásai, így a kormány célja, hogy a 2014–20 között lehívott és a korábbiaknál hatékonyabban felhasznált összegek minél előbb érdemben és tartósan járuljanak hozzá a gazdasági bővüléshez.
(Figyelő)
