A jövő évi magyar büdzsét 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal tervezte a kormány- mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

Az elmúlt évek egyik legunalmasabb költségvetési vitájára tett pontot a parlament a tegnapi végszavazással. Ugyanakkor az is újdonság, hogy igen alacsony, 30 milliárd forintos tartalékkal vág neki a kormány a jövő évnek. Mire alapozza ezt a kincstári optimizmust?

A jövő évi költségvetésnek csupán egy eleme az Országvédelmi Alap, ami valóban kisebb, mint az eredetileg tervezett, illetve az előző évekhez képest is alacsonyabb összeget, 30 milliárd forintot tartalmaz. A Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott makropálya, a költségvetési kiadási és bevételi oldala megalapozott, alig van olyan tétel, aminek teljesülése kockázatokat jelentene. Legnagyobb kockázatként a külső elemzők a vagyongazdálkodásból származó 169 milliárd fontos bevételi előirányzatot szokták emlegetni, ugyanakkor többször elhangzott már, hogy ez nem megalapozatlan bevételi tétel, csupán ebben a pillanatban tartalma még nem hozható nyilvánosságra. A tartalékok tekintetében érdemes megjegyezni, hogy a jövő évi büdzsét 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal tervezete a kormány. Ezt úgy is nézhetjük, hogy ha például a 3%-os hiányszinthez viszonyítunk, akkor további mintegy 200 milliárd forintnyi mozgásteret tartalmaz a költségvetés.. Azt gondolom, hogy ez egy konzervatív módon megalkotott költségvetés, figyelembe véve azokat az elemzői véleményeket, amelyek már pozitív kockázatokat mutattak ki a jövő évi büdzsében. Egyébként örülök, ha azt mondják, hogy unalmas a büdzsé, mert ez azt jelenti, hogy nincsenek nagy feszültségek a tervezett számok mögött.

Az államháztartás alakulásáról beszámoló elmúlt havi adatok folyamatos többletet mutattak az idei költségvetés tekintetében. Mennyivel járulnak a kedvező fejlemények hozzá a jövő évi államháztartási folyamatokhoz?

Az idei büdzsét 2, majd a tavaszi korrekciót követően 2,3 százalékos gazdasági növekedéssel számoltuk. Ősszel 3, majd 3,2 százalékra módosítottuk a GDP-növekedéssel kapcsolatos prognózisunkat. Az előrejelzésünknél tehát kedvezőbb makrogazdasági pálya, a foglalkoztatás gyorsabb ütemű bővülése mind-mind kedvezően hatott az államkassza adó- és járulékbevételeire. Az online pénztárgépek bekötése most már teljes egészében működik, amelynek hatására az előirányzatnál – amit több elemző korábban túlzónak nevezett - is kedvezőbben alakulnak az áfabevételek. A sikerhez az is hozzájárult, hogy a kormány felelősen gazdálkodott, vagyis a kiadási oldalon fegyelmezetten fogta a gyeplőt. Az idei büdzsé bázishatása a jövő évi költségvetésben is érvényesülhet, az említett adóbevételeknél 2015-ben kedvezőbb is lehet a most elfogadott törvényben lévő előirányzatnál a tényleges teljesülés.

A költségvetéssel kapcsolatban ugyanakkor van egy külső kockázat, az eurózóna stagnáláshoz közeli gazdasági teljesítménye, illetve egy belső, a kabinet költekezési kedve. Milyen folyamatok alakíthatják a magyar terveket?

A hazai gazdaság növekedését jövőre már nem csak az Európai Uniós támogatások és a feldolgozóipar teljesítménye határozza meg, hiszen a fogyasztás is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ami valós veszélyt jelenthet, az egyértelműen az európai szintű kockázatok. Ide sorolom az orosz-ukrán konfliktust, azon belül is az orosz gazdaságra gyakorolt negatív hatásokat. Gondolok itt elsősorban az uniós gazdasági szankciókra, és a kőolaj árának utóbbi időszakban tapasztalt drasztikus esésére. Sokkal nehezebb lesz a magyar gazdaságnak nőnie, ha külső piacainkon csökken a kereslet, és az eurózóna stagnálás közeli állapotban marad. Ezenfelül több európai uniós ország nem végezte még el a „házi feladatát”, nem hozta rendbe a pénzügyeit. Görögországnak továbbra is komoly gondot okoz az államadósság kezelése, miközben legutóbb például éppen Franciaország jelezte, hogy jövőre is 4 százalék körül alakulhat a GDP-arányos államháztartási hiány. Ha a vártnál is enyhébb lenne az Oroszországból begyűrűző reálgazdasági probléma, akkor is rendszerszintű kockázatot jelent egyes tagállamoknál a válság kitörése óta nem rendezett államháztartási konszolidáció. A kormány költekezési kedve miatt nem aggódok, hiszen az eddig bejelentett intézkedések (beruházások, béremelés stb.) fedezete rendelkezésre áll a büdzsében.

Az Európai Bizottság részéről is lehetnek negatív döntések, amelyek befolyásolhatják a büdzsét...

Egyedül az ún. „aszfaltügy” lehet olyan tétel, ami jelentősebb nagyságrenddel bír. (Brüsszel szerint versenykorlátozó volt az a gyakorlat, amely a közbeszerzési kiírásokban előírta azt, hogy a pályázóknak bizonyos távolságon belül aszfaltkeverő teleppel kell rendelkezniük. Emiatt közel 90 milliárd forintnyi korrekciót javasol a bizottság. Szerk.) Azt javaslom, várjuk meg a döntést, mert az is elképzelhető, hogy a bizottság érvrendszere megdől, még az is előfordulhat, hogy kisebb, vagy semmilyen korrekció nem válik szükségessé ebben az ügyben.

A jövő évi büdzsében nem mehetünk el szó nélkül az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetésétől remélt bevétel, illetve az állami vagyonhasznosításból származó, 169 milliárd forintos titokzatos összeg mellett. Nem aggódik a teljesülés miatt?

2013-ban mintegy 200 milliárd forintos többlet áfabevétellel kalkuláltunk az idei évre vonatkozóan. Ezt akkor sokan túlzottan optimistának tartották. Most már jól látszik, hogy ez a bevétel be fog folyni a költségvetésbe. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy gyakorlatilag idén nem volt infláció és az online pénztárgépek hatása tekintetében is törtévnek tekinthetjük a 2014-es esztendőt. Ezt ugyanakkor ellensúlyozta a reálgazdaság vártnál jobb teljesítménye. Hasonlóan optimista vagyok a jövő évre tervezett 160 milliárd forintos növekménnyel kapcsolatban is. Ez az összeg több részből áll. Az online pénztárgép-rendszer jövőre már egész évben működni fog, emellett azt a kormány kiterjeszti a szolgáltatási szektorra is. Azt gondolom, hogy a makrogazdasági előrejelzéseink, a 2,5 százalékos GDP-növekedés, a háztartások fogyasztásának 2,6 százalékos bővülése és a foglalkoztatottság emelkedésének üteme, nem túlzóak. Ne felejtsük el, hogy a devizahitelek rendezése önmagában a GDP 3 százalékát teszi ki, ami egyszeri fogyasztásbővülési hatásként jelentősen növelheti a lakossági vásárlásokat. Az infláció jövőre már érezteti költségvetési szempontból pozitív hatását, így tulajdonképpen ötödik elemként számítunk az EKÁER- rendszerből származó bevételekre. Emiatt abszolút reálisnak tartom a tervezett áfabevételek teljesülését.

Milyen jellegű vagyontárgyakat kíván a kabinet értékesíteni?

Az európai uniós módszertan szerint is bevételt eredményező vagyonértékesítéssel, vagyonhasznosítással számol a kormány, tehát nem a stratégiai fontosságú állami cégek értékesítéséről van szó. Vagyis sem az állam tulajdonában lévő Mol, vagy Richter, esetleg Rába-részvények eladása nem jöhet szóba, továbbá egyéb, az állami tulajdonba került cégeket sem kíván a kormány értékesíteni. Ingó és ingatlanvagyon-értékesítésből, vagy például frekvencia- , illetve koncessziódíjból származhat majd a jövő évi költségvetési törvénytervezetben előirányzott 169 milliárd forintos bevétel.

(Napi Gazdaság)