Korán elkészül a 2018-as központi költségvetés is – hívta fel a figyelmet Banai Péter Benő államháztartási államtitkár.
Növekedési hátránnyal is járna, ha úgynevezett nullás költségvetése, vagyis államháztartási hiány nélküli büdzséje lenne Magyarországnak. Ez a törekvés 2020-ig nem is lesz napirenden – mondta lapunknak Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki cáfolta, hogy tavaly év végén pénzszórásba kezdett volna a kormány.
– Ha a kormány nem hoz pótlólagos intézkedéseket, tavaly összejöhetett volna a nullás büdzsé is. Miért nyomták meg a pénzszóró gombot?
– Az Országgyűlés által megszavazott költségvetési törvény értelmében jártunk el. Az európai uniós módszertan szerint számolt hiány a GDP-arányában két százalék körül alakulhat. Pénzszórásról pedig szó sincs, a gazdaságpolitikai célok értelmében hozott a kormány olyan intézkedéseket, amelyek megnövelték a költségvetés kiadási oldalát.
– Szakmai visszajelzések szerint nem átláthatóan döntött a kormány százmilliárdos tételekről.
– Erről szó sincs, a hatályban lévő előírások szerint a kormány a hivatalos dokumentumokban közzétette költségvetést érintő döntéseit.
– Visszatérvén a nullás költségvetésre, végleg letettek róla?
– Ami a 2016-os esztendőt illeti, az év egészében jól alakult a költségvetés, ez adott mozgásteret arra, hogy a kormány év végén kiadási döntéseket hozzon. 2020-ig – bár a jövő évtől folyamatosan csökkenő deficittel számolunk – nincs tervben a hiány nélküli költségvetés. Tudniillik az növekedési hátránnyal járna.
– Ha már növekedés, a 2016-os GDP-bővülés nem volt éppen „történelmi szám”, mivel magyarázzák ezt?
– Egyszeri hatások, komoly uniós források nélkül is tudott a magyar gazdaság növekedni a múlt évben, vagyis megvan a gazdaságban a bővülési alapképesség. Egyelőre a GDP-növekedésre csak becslésünk van: 2,1 százalékos lehetett tavaly a bővülés.
– Uniós forrásokat említ, ennek előfinanszírozási érdekében ugrott meg a 2016-os deficit?
– Részben igen, miután az európai uniós támogatásokat a kormány előlegezte meg több százmilliárd forintos nagyságrendben.
– De hová tűntek a további pénzek?
– Kétségtelen, hogy például novemberben hatszázmilliárd forintos átcsoportosításról döntött a kormány. Itt lehet megemlíteni a különböző gazdaságfejlesztési támogatásokat – az Eximbank, Mezőhegyes, a Volánbusz és az Antenna Hungária finanszírozását –, továbbá az Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok számára, vagy éppen az ipari parkok támogatását. Visszatérve a gazdasági növekedésre: az eredetileg tervezett 2,5 százalékos bővülés helyett 2,1 százalékos lehetett a tavalyi növekedés, ezért döntött a kormány egy beruházásösztönző lépéssor mellett.
– Mekkora az esélye annak, hogy idén korán megszületik a 2018-as költségvetés?
– Minden szakmai feltétel adott ahhoz, hogy a 2018-as költségvetésitörvény-javaslatot már az Országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadhatják a képviselők. Ez a konstrukció bevált, és láthatóan működőképes. Mind a háztartások, mind pedig a vállalatok számára kiszámíthatóságot jelent a korai büdzsé.
– Jövőre országgyűlési választások lesznek, elszaladhat-e a központi költekezés?
– Ennek pont az ellenkezőjével kalkulálunk, miután a 2018-ra tervezett GDP-arányos hiány kisebb lesz, mint a 2017-es, érdemi hiánycsökkenéssel számolunk. A lényeg, hogy a választási költségvetések korszakát ez a kormány teljesen felszámolta.
(magyarhirlap.hu)
