Negyvenmilliárd forint jut arra, hogy minél több közmunkást átvezessenek a nyílt munkaerőpiacra – mondta Banai Péter Benő
Kétmilliárd forintot hagy a kisvállalkozásoknál a kisvállalati adó csökkentése – mondta a lapunknak adott interjúban Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára, akivel a jövő évi költségvetésről és a tárca feladatairól beszélgettünk.
– A héten benyújtott 2018. évi költségvetési törvényjavaslat értelmében melyek lesznek a Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyos gazdaságfejlesztési területei?
– A különféle infrastrukturális fejlesztések mellett elsősorban az ipar területét célzó intézkedések érdemelnek figyelmet. Így például a kiemelt ágazatokban működő vállalatok fejlesztéseinek és beruházásainak támogatása. Különös hangsúlyt helyez a kormány a magyar autóbuszgyártás megerősítésére, aminek köszönhetően megújulnak a személyszállítást végző cégek járműparkjai. Az Ipar 4.0 a minőségi iparfejlesztést állítja a középpontba: az új technológia bevezetése gyorsítja az új üzleti modellek bevezetését, illetve kialakítását, ami a gazdasági növekedést fokozottan serkenti, és tovább növeli a nagy hozzáadott értéket termelő szolgáltatások hazai megjelenését. A Beszállítói-fejlesztési programnak köszönhetően jelentős számú magyar kis- és középvállalkozás vonható be a beszállítói hálózatokba a következő években, felkészítve őket a nemzetközi piacokon való helytállásra is.
– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentett egy új adócsökkenést: a kisvállalati adó egy százalékponttal lesz alacsonyabb. Mekkora összeget von el a csökkentés a költségvetésből?
– A kormány a versenyképesség növelését a vállalkozói adó- és adminisztratív terhek mérséklésével, a hatékony hazai és uniós forrásbiztosítással, valamint a tudásgazdaság erősítésével kívánja ösztönözni. A kisvállalati adó csökkentése a számításaink szerint kétmilliárd forinttal többet hagy a kisvállalkozásoknál, ezt pedig fejlesztésekre, beruházásokra, egyszóval a versenyképességük növelésére használhatják fel.
– A tavalyi konvergenciaprog-ramhoz képest 0,6 százalékponttal nő a tervezett hiány. A kritikák pont erre irányulnak: választási költségvetésekben szokták ennyire elengedni a hiányt.
– Habár 2018-ban országgyűlési választás lesz, a kormány nem készül választási költségvetéssel. A reálgazdasági folyamatok alakulásának tükrében a konvergenciaprogramot a kormány minden év tavaszán aktualizálja. Ennek tartalma összhangban van a költségvetéssel, hiszen a tavaszi költségvetési tervezés egyik nagy előnye, hogy e két legfontosabb dokumentum egy időben készül el, kitekintést nyújtva az előttünk álló időszakra is. Mivel tavaly az államháztartás GDP-arányos hiánya 1,8 százalék lett, valamint az idei évre kitűzött 2,4 százalékos hiánycél biztonsággal teljesíthető, a nemzetgazdasági tárca úgy ítélte meg, hogy ekkora mértékben határozza meg az államháztartás 2018-as hiányát, amely alatta marad az uniós konvergenciakritériumként meghatározott három százaléknak.
– Nemrég egy interjúban azt mondta, hogy ha a 4,3 százalékos növekedés mégsem tudna megvalósulni, a költségvetésben vannak még tartalékok. Melyek ezek?
– A prognózist reálisnak gondoljuk. A 2018. évi költségvetési törvényjavaslat a korábban már megszokott, konzervatív módon készült, így az előre nem várt kockázatok kivédése, illetve az év közben meghozott szakpolitikai döntések végrehajtása érdekében a nemzetgazdasági tárca ismételten két típusú központi tartalékot képzett: az Országvédelmi Alap előirányzatát, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként megképzett stabilitási tartalék, amelynek felhasználása a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lehetséges. Így összesen több mint kétszázmilliárd forint szolgál az év közben felmerülő kormányzati intézkedésekre.
– A büdzsé szerint harminc százalékkal kevesebb jut a közmunkaprogramra jövőre. Varga Mihály már többször hangsúlyozta, hogy ötvenezer közmunkást átvezetnének a programból az elsődleges munkaerőpiacra. Jövőre kezdődik a kivezetés?
– A következő időszakban negyvenmilliárd forint felhasználásával a közfoglalkoztatásból kivezető gazdaságélénkítő és mobilitást könnyítő aktív eszközökkel fokozatosan tervezzük minél több közfoglalkoztatottnak a munkaerőpiacra történő eljutását. Már idén is sor kerül több intézkedés bevezetésére, amelyek elősegíthetik az átvezetést a nyílt munkaerőpiacra. 2018 nyarától három éven belül legfeljebb tizenkét hónapig lehet majd közfoglalkoztatotti státusban maradni. A szakképzettséggel rendelkezők csak abban az esetben vonhatók be a közfoglalkoztatásba, ha a járási hivatal közvetítési kísérlete három alkalommal sikertelen volt, vagy három hónapig nem tudott a hivatal az álláskereső számára megfelelő állást felajánlani. Ha valakit igazoltan sem sikerül versenypiaci elhelyezkedési lehetőséghez juttatni, akkor maradhat a közfoglalkoztatásban. A 25 év alatti fiatalok ezentúl csak abban az esetben kerülhetnek majd közfoglalkoztatásba, ha az Ifjúsági Garancia Rendszerben megvalósuló munkaerő-piaci program nem kínál számukra reális egyéb lehetőséget. A tervezett intézkedések egyértelműen jelzik, hogy a közfoglalkoztatás átmenetet kell hogy képezzen a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez.
(magyarhirlap.hu)
