A jövő évi büdzsé felelős és hatékony végrehajtását támogatja a Magyarország 2019-es központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat - mondta a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára pénteken az Országgyűlésben.

Banai Péter Benő az előterjesztés általános vitájában hangsúlyozta, a módosítások, a szabályozási pontosítások összhangban állnak a kormány költségvetési, gazdaságpolitikai céljaival: az erős és fenntartható gazdasági növekedéssel, a családok támogatásával, a teljes foglalkoztatottság elérésével, az államadósság csökkentésével, a közterhek mérséklésével, a bérek növelésével, valamint az ország biztonságának megőrzésével.

A 42 törvényt módosító javaslat hatékonyabb államadósság-kezelést tesz lehetővé, pontosítja a kormányülések dokumentálásának szabályait és az ügyészeknek járó illetménypótlékok összegének emelésére is javaslatot tesz - mondta Banai Péter Benő. Ismertetése szerint a jövőben a nyugdíjra jogosultak akkor is igényelhetik a nyugellátást, ha folyamatosan tovább szeretnének dolgozni.

Az államháztartási törvény módosításáról azt mondta, céljuk az, hogy a központi költségvetési fejlesztési jellegű források azok felhasználásig a Magyar Államkincstárnál legyenek. Hozzátette: ezzel a javaslattal a jelenlegi szabályokhoz képest megemelik a kincstári egységes számla belső forrásainak összegét, amellyel hatékonyabb lesz az államadósság-kezelés.

Lehetővé válik - folytatta -, hogy a kormány előírja a helyi önkormányzatnak, a helyi nemzetiségi önkormányzatnak, társulásnak, valamint az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnak, hogy kereskedelmi banki helyett kincstári számlán kezelje az európai uniós forrásból származó mellett a más, hazai forrásból származó fejlesztési célú költségvetési támogatást is.

Az államtitkár a közpénzfelhasználás hatékonyságát elősegítendő javaslatként beszélt arról, hogy az önkormányzatok és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek mint kedvezményezettek kötelesek lesznek a kereskedelmi banki számláikon kezelt uniós támogatási előlegeiket a kincstárnál megnyitott számlákra átutalni és azokon kezelni.

Megjegyezte, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nek is előírják a kötelező kincstári számlavezetést.

Hozzátette: az egységes központi likviditáskezelés érdekében a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok a jövőben értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek és értékpapírt nem vásárolhatnak.

Banai Péter Benő azt mondta, az önkormányzatok által javasolt változtatás, hogy rendelkeznek az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által ellátott feladatok önkormányzati fenntartású költségvetési szervnek történő átadása módjáról.

Elmondta, az Európai Unió statisztikai elszámolása miatt az Eximbank pénzügyi kötelezettségeit az államadósság részének kell tekinteni.

Felidézte, hosszú vita volt az Eurostattal arról, hogy az Eximbankot az állam részének kell tekinteni. A magyar álláspont szerint az Eurostat nem folytatott transzparens eljárást, nem tette közzé, hogy az egyes tagállamokban mi alapján dönt arról, a exporttevékenység segítésével foglalkozó bank az állam részét képezi vagy sem - fejtette ki.

Hozzátette: a javaslat arra irányul, hogy az Eximbank csak úgy vehessen fel hitelt, úgy bocsáthasson ki kötvényt, hogy előzetes kormányzati engedéllyel bír, mivel a bank adóssága a széles értelemben vett államadósság részét képezi.

Banai Péter Benő szerint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosítását az indokolja, hogy a magyar kutatási-fejlesztési és innovációs feladatok ellátását finanszírozó költségvetési támogatások egy helyen, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében jelenjenek meg.

Hozzátette: a magyar gazdaság tartós és fenntartható növekedésének kulcskérdése a termelékenység és a hatékonyság növelése, amely csak a hozzáadott érték növelésével, a fejlesztések, innovációk nagyobb mértékű alkalmazásával érhető el. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat ezért a kutatás-fejlesztési közkiadások erősebb koordinációját célozza - közölte.

A nyugdíjjal kapcsolatos változásokról azt mondta, az öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátás igénylésének a továbbiakban nem feltétele, hogy az igénylés kezdő napján az érintett ne álljon biztosítási jogviszonyban, ezzel is csökken az igénylők adminisztratív terhe.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszerbe illesztik az elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekeket célzó, új gyermekjóléti alapellátás, a tanoda intézményét.

Kitért arra, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, valamint a településkép védelméről szóló jogszabály módosításával a jövőben a 400 négyzetméter vagy azt meghaladó bruttó alapterületű építmény építéséhez hatósági engedélyre lesz szükség. Ennek hiányában az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű használatot megtilthatja és bírságot szabhat ki - jelezte.

Banai Péter Benő elmondta, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása a letelepedési kötvények értékesítésének leállítása után kivezetné a nemzeti letelepedési engedélyek jogintézményét a jogrendszerből.

Pontosítják a kormányülések dokumentálásának szabályait, illetve megteremtik a minisztereknek azt a lehetőséget, hogy megállapítsák az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv, gazdasági társaság vezetőjének illetményét, törvényben rögzített korlátokra figyelemmel - mondta.

Közölte, a legfőbb ügyész és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény módosítása az ügyészeknek járó illetménypótlékok összegének emelésére tesz javaslatot.

(MTI)