A magyar növekedési adatok mögött elsősorban a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhető stabil fundamentumok állnak, amit a hatékony uniós forrásfelhasználás is támogat - mondta köszöntőjében Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az uniós versenyképességi operatív programok éves nemzetközi konferenciáján.
A PM államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság növekedése figyelemre méltó, az idén az első három negyedévben 5,1 százalékot tett ki, az év egészére 4,8 százalék várható. Az európai uniós források jó felhasználása segíti a gazdaság növekedését - tette hozzá Banai Péter Benő.
A kétnapos rendezvény nyitó előadásában Perényi Zsigmond, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára úgy fogalmazott, történelmi időszakot élünk, és ha nem figyelünk a versenyképességre, a növekedés fenntartására, akkor az Európai Unió lemaradhat a versenyben az Egyesült Államok és Kína mögött. A küzdelemben az EU számíthat az átlagon felül teljesítő Közép-Európára és Magyarországra. A versenyképesség és a gazdasági növekedés fenntartása a következő évek két legfontosabb feladata Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt - mondta.
Perényi Zsigmond az előadásában ismertette: Magyarország az uniós forrásokat kiemelkedően jól használja fel, a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló források 43 százalékát lehívta, ezzel a mutatóval a V4 országcsoportban az első, a tagállamok között a 10. helyen áll. A magyar kormány az uniós források 60 százalékát a gazdaság, a kis- és középvállalkozások támogatására fordítja - mutatott rá az ITM államtitkára.
Kiemelte, a magyar gazdaságpolitika, fejlesztéspolitika jó teljesítménye mögött az átgondolt, pontosan meghatározott célok állnak, a fókuszban a gazdaság, a versenyképesség az infrastruktúrafejlesztés, a kutatás-fejlesztés, humánfejlesztés és klímapolitika szerepel.
Perényi Zsigmond rámutatott, hogy kohézió és pénz nélkül nincs versenyképesség. A kohéziós források felhasználása nemcsak a keretből részesülő tagállamok versenyképességére, hanem a többi tagállam gazdasági növekedésére is kedvező hatással van - tette hozzá.
Magyarország célja, hogy 2030-ra az ötödik legélhetőbb és legversenyképesebb európai uniós országok egyike legyen, ahol a legjobb élni és dolgozni, ennek szem előtt tartásával tervezi az ország a 2021-2027-es időszak uniós forrásfelhasználását - mondta az ITM államtitkára.
A konferencián Andriana Sukova, az Európai Bizottság foglalkozás és szociális ügyek, társadalmi befogadóság főigazgatóságának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2021-2027-es időszak tervezése jelentős kihívás, innovatív, konstruktív megoldásokat igényel. A bizottság dolgozik a forrásfelhasználás szabályainak egyszerűsítésén, fontosnak tartják a különböző EU-s pénzügyi alapok egymást segítő hatásának érvényesülését, a hozzáadott érték teremtését.
Vittoria Alliata di Villafranca, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatósága igazgatója a 2010 óta mért uniós regionális versenyképességi index fontosságát hangsúlyozta. A 74 indikátor alapján összeálló mutató alakulásából a régiók nyomon követhetik versenyképességük alakulását. A legtöbb tagállamban a főváros és környéke a legversenyképesebb térség, a többi régió felzárkóztatását a döntéseknél figyelembe kell venni.
Erich Unterwurzacher, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatósága igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós források felhasználásának az alacsony szén-dioxid- kibocsátású gazdaságot kell erősítenie. Fel kell arra készülni, hogy az automatizálás, a mesterséges intelligencia terjedése érinteni fogja a munkaerőpiacot - mondta a bizottság igazgatója.
(MTI, PM)
