Az államháztartás stabilitásának kulcsa a gazdaság bővülése, főként a kedvező reálgazdasági adatok tükröződnek az államháztartás első negyedéves számaiban - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az MTI-nek hétfőn, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatait kommentálva.
A KSH hétfőn közölte, hogy a kormányzati szektor az előzetes adatok szerint 178,3 milliárd forint többlettel zárta az idei első negyedévet, ez a GDP 2,0 százaléka volt, a többlet az előző év azonos időszakához képest 44,3 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,4 százalékponttal magasabb.
A 2 százalékos többlet elsősorban a nagyobb növekedésből, a nagyobb foglalkoztatásból és a nagyobb reálbérekből származó költségvetési többletbevételeknek köszönhető - fejtette ki az államtitkár.
Felidézte, hogy az első negyedévben 4,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság, 106 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, és a bruttó, illetve a nettó keresetek 11 százalékkal voltak magasabbak, mint 2016 azonos időszakában.
Banai Péter Benő kiemelte: legnagyobb mértékben, 12,4 százalékkal a jövedelemadó-bevételek nőttek, ebben döntő szerepe a személyi jövedelemadónak van, ami mutatja az érdemi béremelkedést.
Az államtitkár hangsúlyozta azt is: az áfabevételek annak ellenére nőttek, hogy január 1-jétől a friss tej, a tojás, a baromfi, valamint az internet és az éttermi szolgáltatások áfakulcsa csökkent.
A kiadási oldalon az állami beruházási kiadások csaknem 55 százalékkal nőttek, tehát a legnagyobb növekedés ott volt, ahol a legerősebb a költségvetési kiadás és a gazdasági növekedés összefüggése - fogalmazott.
Az államtitkár jelezte, a kedvező negyedéves adatokban megjelenik a Földet a gazdáknak! program egyszeri jellegű bevétele is, ilyen nagyságrendű összegre a következő negyedévekben nem számítanak.
Banai Péter Benő elmondta: erre az évre továbbra is 4 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol az NGM, ami segíti az államháztartási stabilitás megőrzését.
Kiemelte azt is, minden évben megvan a kiadások és a bevételek hullámzása, az első negyedév az uniós módszertan szerint jelentős többletet mutatott, lesznek olyan hónapok, negyedévek, amikor deficittel kalkulálnak. Példaként hozta fel az államtitkár a júniust - az államadósság szerkezete miatt ekkor jelentkezik ugyanis az állami kamatkiadások mintegy harmada -, illetve az uniós programok kiadásainak felpörgését.
A 2 százalékos első negyedévi többlet és a következő időszak várható folyamatai összességében megerősítik azt a kormányzati várakozást, hogy a 2,4 százalékos deficitcél továbbra is tartható, reális - hangsúlyozta Banai Péter Benő.
(MTI)
