A legfrissebb növekedési és beruházási adatok is egyértelműen bizonyítják, hogy a meghozott kormányzati intézkedések sikeresek és eredményesek. A költségvetés ennek elérésében pedig jelentős szerepet vállal: az államháztartás stabilitásának fenntartása mellett képes hatékonyan támogatni a gazdasági és társadalmi célok megvalósulását, aminek köszönhetően Magyarország erősödik.
Az államháztartás központi alrendszerének 2017. május végi halmozott hiánya 213,4 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a központi költségvetés 180,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 85,9 milliárd forintos deficittel zártak, míg az elkülönített állami pénzalapok 52,6 milliárd forintos többletet értek el. 2016 első öt hónapjában az államháztartás központi alrendszere 13,2 milliárd forintos hiányt mutatott. Idén májusban a központi alrendszer 91,9 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Az államháztartási adatok mögött főként a kormány azon költségvetés-politikai intézkedései húzódnak meg, amelyek érdemben járultak hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság teljesítménye három éve nem látott mértékben, az előzetes adatközlésnél is gyorsabban, 4,2%-kal növekedett 2017. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ebben kiemelt szerepet játszott a beruházások 34%-os bővülése. Az otthonteremtési program felfutása, a tavaly novemberi hatéves bér- és járulékcsökkentési megállapodás hatásai, illetve a 2014-2020-as uniós ciklus forrásainak hatékony felhasználása tükröződik a makrogazdasági mutatók kedvező alakulásában.
Ennek pozitívumai természetesen megjelennek a költségvetésben is, hiszen a foglalkoztatás és a fogyasztás bővülése nyomán folyamatosan emelkednek a különféle adóbevételek (főként az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a bérekhez kapcsolódó járulékok). Az egyszeri bevételek tekintetében a termőföld-értékesítésből származó befizetések emelhetők ki, valamint a kifizetett uniós támogatások utólagos megtérítése a nemzeti büdzsének.
Jelenleg az Országgyűlés előtt van a 2017-es költségvetés módosítása. Ebben egyrészt az elmúlt időszakban meghozott kormányzati intézkedések gazdasági hatásainak átvezetése történik, másrészt számos szakpolitikai terület mellett a versenyképesség további erősítésére biztosít többletforrást. Mindez azonban nem veszélyezteti sem a 2,4%-os éves hiánycél teljesülését, sem pedig a GDP-arányos államadósság év végére várható további csökkenését.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
