A korábban tervezettnél is alacsonyabb jövő évi hiány nem jár majd növekedési áldozattal, elérhető a négyszázalékos bővülés — mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

Véleménye szerint a kormány egyetért az Európai Bizottsággal az államadósság és a hiány csökkentésének elvét tekintve, azonban megkérdőjelezhető, hogy a brüsszeli testület nem alkalmaz-e kettős mércét az egyes tagállamokkal szemben, ha gazdasági kérdésekről van szó.

Arra a kérdésre, hogy a kormány miért számol a költségvetési törvényben a korábban tervezettnél is alacsonyabb hiánycéllal, kifejtette: a jó időket érdemes kihasználni, hogy az ország az adósságát még nagyobb ütemben csökkenthesse, egyúttal tartalékokat is képezzen, ami gazdaságpolitikai alapvetés. Szerinte a GDP fél százalékával alacsonyabb jövő évi hiány ezért nem jár növekedési áldozattal. Az elmúlt évek uniós átlagot meghaladó növekedése a kormány számítá­sai szerint jövőre is fennmarad, négy százalék körül alakulhat, ami az adócsökkentések mellett is az állam bevételeinek bővülését eredményezi. Ebből lehet fedezni a többletkiadásokat, mint például az otthonteremtés minden korábbinál jelentősebb támogatását vagy a családvédelmi akciótervben foglalt intézkedéseket. Nem véletlen, hogy a kormány a családok támogatásának költségvetését nyújthatta be az Országgyűlésnek.

A jövő évi költségvetés tartalékai kapcsán elmondta, hogy az soha nem látott mértékű lesz, így a tervezett növekedésnél akár érdemben kisebb bővülés esetén ugyancsak elérhetővé teszi az egyszázalékos hiányt úgy, hogy a többletkiadásokra, adócsökkentésekre is megvan a fedezet. Egyúttal hangsúlyozta: a kedvezőtlen külső feltételek esetén is cél, hogy a gazdaság az uniós átlag fölött legalább két százalékponttal bővüljön. Épp ezért, az eddigi eredmények megvédése és a növekedés erősítése miatt fogadta el a kormány a gazdaságvédelmi akciótervet.

Az új lakossági állampapírról, a Magyar Állampapír Pluszról szólva rámutatott, hogy a kibocsátás első hetében közel 530 milliárd forint értékben jegyeztek, ami történelmi jelentőségű, hiszen a legmagasabb forgalmi adatot jelenti ennyi idő alatt. A rugalmas konstrukció, a magas hozam és az állam biztonsága együtt rendkívül kedvező feltételeket jelent minden család számára. A kormány azt szeretné elérni, hogy a lakosságnál lévő állampapír-állomány 2023-ra elérje a 11 ezer milliárd forintot. Tágabb gazdaságpolitikai kontextusban tehát nemcsak a vásárlóknak „üzlet” a Magyar Állampapír Plusz, hanem a magyar gazdaságnak is – tette hozzá.

A követhető uniós költségvetési ciklus forrásait illetően elmondta, hogy – bár még korai erről teljes mélységében beszélni – a regionális politika legfontosabb célkitűzése a felzárkózást elősegítő forráselosztás kell hogy maradjon. Szerinte nem elfogadható, hogy a javaslathoz nem pusztán gazdasági, hanem ahhoz nem köthető egyéb, sokszor nehezen megfogható politikai szempontokat társítanak.

Végül az Európai Bizottság legutóbbi országjelentését értékelve kifejtette, hogy az elmúlt években eléggé világosan látható, hogy a kormány a hiányt a maastrichti kereteken belül tartja, és az adósság arányát is folyamatosan csökkenti. Amiben vita van, az a ­hiány csökkentésének mértéke és üteme. E tekintetben a jövő évi költségvetésben 2023-ig vázolt pálya a konvergencia programnál kisebb hiányszámokat tartalmaz, ezt pedig a bizottság még nem tudta figyelembe venni, amikor megfogalmazta az aggályait – mutatott rá.

Az interjú teljes terjedelmében a Magyar Nemzetben olvasható.

(Magyar Nemzet, PM)