A meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően folytatódnak a kedvező tendenciák az államháztartásban: a központi alrendszer április hónapban 76,6 milliárd forintos többlettel zárt, így az év első négy hónapjának halmozott hiánya 121,5 milliárd forintot tett ki.
A január-áprilisi időszak halmozott hiányán belül a központi költségvetés 100,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 61,1 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 39,9 milliárd forintos többletet értek el. Összehasonlításként: 2016 azonos időszakában az államháztartás központi alrendszere 144,9 milliárd forintos hiányt mutatott.
A két egyenleg némileg eltérő – de nagyságrendileg hasonló – alakulása elsősorban annak tudható be, hogy idén áprilisban magasabban teljesültek a költségvetés bevételei, ezen belül az általános forgalmi adó tétele emelhető ki. Ebben vitathatatlan szerepe van a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásnak, hiszen idén a minimálbér 15%-kal, a szakmunkás minimálbér 25%-kal nőtt, illetve az e feletti bérkategóriába tartozók fizetése szintén emelkedett. Ez nemcsak a foglalkoztatáshoz köthető adóbevételekben (személyi jövedelemadó, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok) jelenik meg, hanem a fogyasztás bővülésén keresztül is, mivel érezhetően több pénz marad a családok pénztárcájában.
Mindemellett változatlanul jelen vannak a kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek hatásai, a hazánkat jogosan megillető uniós támogatások utólagos megtérítései, valamint a költségvetésben megjelenő egyszeri bevételek (termőföld-értékesítés). Az előző év azonos időszakához képest főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai alakulnak magasabban, aminek csaknem teljes összege már a 2014-2020-as programokhoz kapcsolódik. Ez érdemben járul hozzá Magyarország erősödéséhez.
Már az Országgyűlés előtt van az idei büdzsé módosítása, amely költségvetési forrást teremt az időközben meghozott gazdaság- és társadalompolitikai intézkedések finanszírozásához. Mindezt oly módon, hogy a pénzforgalmi hiány nem emelkedik és az államadósság csökkentése is biztosított marad. Az uniós módszertan szerinti 2,4%-os hiánycél ezt követően ugyancsak biztonsággal teljesíthető.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
