A fegyelmezett költségvetési politikának köszönhetően hatékony, eredményes és a jogszabályoknak megfelelő gazdálkodás jellemezte tavaly az államháztartást. A kiszámíthatóságot és a stabilitást célzó intézkedések eredményeként mérséklődött hazánk pénzügyi sérülékenysége, amit a nemzetközi szervezetek és a piaci befektetők után már mind a három nagy hitelminősítő elismer. Az Országgyűlés a zárszámadás elfogadásával lezárta a 2015. évi költségvetést, az arról szóló beszámolót jóváhagyta.
A tavalyi évre vonatkozó legfőbb makrogazdasági mutatók rendre kedvezően alakultak. Az uniós módszertan szerinti hiány a 2,4 százalékos hiánycélnál sokkal alacsonyabb, a GDP 1,6 százaléka lett, az ún. maastrichti államadósság pedig a GDP 74,7 százalékára csökkent. A gazdasági növekedés a tervezett 2,5 százalékkal szemben 3,1 százalékot ért el, meghaladva ezzel az uniós országok gazdaságának átlagos bővülését.
Ezek mögött főként azon reálgazdasági folyamatok húzódtak meg, amelyek eredményeként dinamikusan, az év egészére nézve 2,7 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, míg ezzel párhuzamosan 4,3 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Ezáltal több pénz maradt a családoknál, ami az alacsony inflációs környezetben még inkább serkentette a fogyasztást. A vállalkozások további erősödése nagyban hozzájárult a hazai export 7,7 százalékos növekedéséhez. Mindezt érdemben támogatták azon kormányzati intézkedések (például a különféle adókedvezmények, a devizahitelek kivezetése, az uniós források hatékony elosztása, az online pénztárgépek és az EKÁER), amelyek nyomán a költségvetési bevételek úgy tudtak emelkedni, hogy az senkinek sem jelentett többlet adóterhet.
A kormány 2010 óta minden évben olyan költségvetést hajthat végre, amely szem előtt tartja az ország hosszú távú fejlődésének megteremtését, egyúttal támogatja a magyar családokat és serkenti a gazdasági növekedést. Többek között ezt ismerte el immár mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő szervezet azzal, hogy ismét befektetésre ajánlott kategóriába emelte hazánkat. A foglalkoztatás további bővítése, a fenntartható állami nyugdíjrendszer, az időskori ellátások értékállóságának biztosítása, a lakosság és az önkormányzatok jövőbeli eladósodottságának megakadályozása változatlanul fontos kormányzati prioritások az elkövetkezendő időszakra.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
