A felelősségteljes gazdálkodás eredményeként stabil államháztartás és az előrejelzésekkel összhangban lévő makrogazdasági folyamatok jellemezték a 2016-os évet - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a zárszámadási törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben.
Az államháztartásért felelős államtitkár közölte: a GDP 2,2 százalékos növekedésével az Európai Unió átlagos szintje felett teljesített a magyar gazdaság, miközben az államháztartási hiány a tervezettnél is kedvezőbben, a GDP 1,9 százalékában teljesült.
Hozzátette: az adósságfinanszírozás stabilitásának erősítését célzó intézkedéseknek köszönhetően az államadósság a 2015. év végi 74,7 százalékos szintről az uniós módszertan szerint 73,9 százalékra csökkent. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy az adósságfinanszírozás stabilitását célzó intézkedések következtében az államadósság devizaaránya jelentősen, 28,6 százalékra csökkent, a külföldiek által birtokolt állomány részesedése pedig 42 százalékra mérséklődött.
Rámutatott: bár a gazdasági növekedés 2016-ban mérsékeltebb volt, mint az azt megelőző évben, ez jelentős részben a 2007-2013-as uniós költségvetés ciklusváltásához köthető. Arra is felhívta a figyelmet: tekintve, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye 2016-ban a GDP 0,3 százalékpontjával az EU átlagos szintje felett bővült, megcáfolhatóak azon vélemények, amelyek szerint a magyar gazdaságot kizárólag az uniós források hajtják.
Az államtitkár szerint a makrogazdasági folyamatok és tényadatok tükrében megállapítható, hogy 2016-ban a magyar gazdaság szektorainak többsége erősödött, emellett az egyensúlyi mutatóik is kiválóak maradtak. Kiemelte: Magyarország teljesítményét hazai és nemzetközi téren egyaránt elismerik, a piaci befektetők értékítéletét időbeni késéssel követve ugyanis tavaly mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolta a magyar állampapírokat.
Elmondta: a GDP bővüléséhez gyakorlatilag minden ágazat érdemben járult hozzá, legyen szó mezőgazdaságról, szolgáltatásokról vagy az ipar teljesítményéről. Jelezte: 2016-ban több mint 6200 milliárd forint értékű beruházás valósult meg Magyarországon. Értékelése szerint a növekedés stabil pillérét a 4,2 százalékkal bővülő fogyasztás adta, amit a növekvő foglalkoztatottság, a célzott adócsökkentések és a tervezett 1,6 százalékos helyett 0,4 százalékra teljesült alacsony infláció is támogatott.
Hangsúlyozta: a kedvező munkaerő-piaci tendenciák 2016-ban is folytatódtak, hiszen a foglalkoztatottak száma 2,6 százalékkal 4,3 millió főre nőtt, míg a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra mérséklődött. Eközben - folytatta - az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 263 ezer forintra emelkedett, családi adókedvezmény figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek pedig 7,7 százalékkal növekedtek.
Banai Péter Benő szerint a külső egyensúly is rendkívül kedvezően alakult, mert a magyar export 3,4 százalékos növekedése tavaly szintén meghaladta az import növekedési ütemét, tovább növelve a korábbi években is magas külkereskedelmi többletet. Így az áruforgalmi egyenleg tavalyi értéke rekord magas 9,7 milliárd eurót ért el - mondta.
Az államtitkár elmondta: az unió átlagát meghaladó gazdasági növekedés lehetővé tette a magyar családok európai viszonylatban is jelentős támogatásának bővítését, így ennek érdekében a kormány 2016-ban tovább csökkentette a személyi jövedelemadó kulcsát, növelte a kétgyermekes családok kedvezményét, felfuttatta az otthonteremtési programot, miközben mérsékelte a lakásépítésre vonatkozó áfa mértékét, csökkentette a sertés tőkehús áfáját és folytatta az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztését.
A kormány intézkedései közül kiemelte még az elindított életpályaprogramokat, a nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülését, valamint a hat évre szóló béremelési és adócsökkentési megállapodást. Beszámolt arról is, hogy 2016 áprilisában tett javaslatot a kormány mintegy 420 milliárd forint többletforrás biztosítására, - többek között - az oktatásra, a családok támogatására, gazdaságfejlesztésre, vidékfejlesztésre, agrártámogatásra, valamint a tömeges bevándorlás kezelésére.
Hozzátetette: a Magyarországra nehezedő migrációs nyomás kezelésére a központi költségvetés 2016-ban 86,5 milliárd forintot fordított, a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának növelésére pedig 64,9 milliárd forint többletforrást biztosítottak. Hangsúlyozta: a kormányzati lépések helyességet igazolja, hogy ma Magyarország az EU egyik legbiztonságosabb országa.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2016 végén a költségvetés kedvező helyzete lehetőséget biztosított a kormánynak jelentős többletforrás elosztására, amely az oktatási, egészségügyi intézményeknek, civil- és határon túli szervezeteknek, valamint az egyházaknak juttatott pluszforrásokra, gazdaságfejlesztő intézkedésekre, továbbá a nyugdíjasoknak biztosított Erzsébet utalványra fordítottak.
Az államtitkár beszámolója szerint 2016-ban megközelítőleg 2097 milliárd forint uniós költségvetési támogatás jutott a kedvezményezettekhez, de a kifizetéseket emelte a költségvetésen kívüli agrártámogatások összege, amely 502 milliárd forint közvetlen jövedelempótló juttatást jelentett a gazdák részére, így 2016-ban közel 2600 milliárd forint uniós támogatás nyújtottak.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány intézkedéseinek középpontjában az elkövetkező időszakban is a munka és a családok, valamint hazánk külső és belső biztonságának erősítése lesznek, emellett alapvető érdek továbbra is az államháztartás stabilitásának és az államadósság csökkentésének megőrzése.
(MTI)
