Főként az egyre nagyobb számú nyertes uniós projektek finanszírozásának, az aktuálissá vált kamatkiadások, illetve a lakásépítési támogatások felfutásának eredményként az államháztartás központi alrendszerének halmozott hiánya az év első felében 911,2 milliárd forintot tett ki. A hiány alakulása a tervezettnek megfelelő, az uniós módszertan szerinti 2,4%-os hiánycél pedig biztonsággal teljesíthető.
Ezen belül a központi költségvetés 902,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 110,5 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 101,7 milliárd forintos többletet értek el. Tavaly ilyenkor az államháztartás központi alrendszere 402,1 milliárd forintos halmozott hiányt mutatott. Csak az idei év június hónapját tekintve azt látjuk, hogy 697,9 milliárd forintos hiány keletkezett.
A vizsgált időszak kiadásait tekintve három fő tényező emelhető ki. Idén jelentősen növekedtek a kedvezményezettek számára az uniós pályázatokat hazai forrásból megelőlegező kifizetések, elérve a 1046,2 milliárd forintot. Mivel tavaly ilyenkor ez 467,4 milliárd forint volt, ez is egyértelműen jelzi, hogy reális a 2017-re kitűzött fejlesztéspolitikai célok elérése. Azonban fontos megjegyezni, hogy a költségvetésbe beérkező uniós bevételek nagyságrendje az uniós kifizetésektől továbbra is lényegesen elmarad. Az előző évhez képest dinamikusan emelkednek a lakásépítési támogatások, ami a kormány otthonteremtési politikájának sikerességét igazolja. Végül a kamatkiadásokat érdemes kiemelni, hiszen júniusban több kötvénysorozatnál is aktuálissá vált a kamatok kifizetése.
A bevételi oldalra pillantva az mondható el, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bevételeknél (személyi jövedelemadó és a kapcsolódó járulékok) magasabb a teljesülés. Miután egyre népszerűebb a kisadózók tételes adója (KATA), ezen a soron ugyancsak növekedés tapasztalható. A kormány meghozott foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek (tavaly novemberi béremelési és adócsökkentési megállapodás) köszönhetően egyre több embernek van munkája, ezzel együtt hónapról-hónapra emelkednek a reálbérek, több pénzt hagyva a családok pénztárcájában. Ez ösztönzőleg hat mind a fogyasztás bővülésére, mind pedig a megtakarítások növekedésére, ami együttesen jelzi a hazai életszínvonal pozitív alakulását.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
