Az államháztartás első tíz havi, 1418,2 milliárd forintos deficit pénzforgalmi hiány, nem egyezik meg az uniós módszertan szerinti hiánnyal, és nem veszélyezteti a hiánycélt - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornának.
Kifejtette: a pénzforgalmi hiány valóban nagy, meghaladja az éves előirányzat 120 százalékát. Ennek egyik oka az, hogy az állam az uniós támogatásokat saját forrásai terhére megelőlegezi. Hozzátette, ez tudatos kormányzati döntés, azt szolgálja, hogy a vállalkozások, önkormányzatok kellő likviditással rendelkezzenek a projekt beindításához és finanszírozásához.
Közölte, a kifizetett előleget azonban az Európai Bizottság csak akkor fogja finanszírozni, amikor megkapta a megvalósított beruházások számláit. Az állam az első tíz hónapban 1702 milliárd forint kifizetést teljesített a kedvezményezett vállalkozások, önkormányzatok, egyéb szervezetek felé, de azzal szemben egyelőre csak 326 milliárd forint bevételt tudott elszámolni. Az általános elszámolási rend szerint 80-85 százalékos arányban lehet elszámolni az európai uniós forrásokat.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy csak időleges megelőlegezésről van szó. A pénz meg fog térülni, a kérdés csak az, hogy mikor. A fő szabály szerint a számlák kiküldése után két hónappal utal az Európai Bizottság, konkrét esetekben azonban jóval hosszabb idő is eltelhet, több hónapot, egy egész évet is átfoghat - mondta. Előfordulhat, hogy az állam a kedvezményezettnek idén teljesít, de a bizottságtól csak jövőre érkezik meg a támogatás - fejtette ki.
Banai Péter Benő kitért arra is, hogy az 1400 milliárd forint feletti pénzforgalmi hiány nem jelenti azt, hogy az uniós módszertan szerinti 3 százalék alatti GDP arányos hiánycél veszélyben lenne. Azokat a támogatásokat ugyanis, amelyeket a kormány jogosan vár az Európai Bizottságtól, el lehet számolni bevételként, attól függetlenül, hogy ténylegesen elutalták-e.
Az előlegfizetés ugyan többletfinanszírozási terhet jelent az államnak, de még így is azzal számolnak, hogy a tavalyi 73,9 százalékos GDP arányos államadósság rátát idén év végén is mérsékelni tudják - mondta az államtitkár.
Arról, hogy az az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az idei növekedési előrejelzését 3 százalékról 3,8 százalékra emelte, kifejtette: minden hivatalos és piaci szervezet úgy látja, hogy idén 4 százalék körüli mértékben fog bővülni a magyar gazdaság, ami a költségvetés stabilitása és az államadósság csökkentése szempontjából is igen biztató.
(MTI,NGM)