Az elmúlt több mint 15 év legalacsonyabb államháztartási hiánya volt az idei első öt havi, a központi alrendszer önkormányzatok nélküli deficitje 13,2 milliárd forintot tett ki, míg májusban 131,7 milliárd forint többletet ért el - erősítette meg keddi részletes jelentésében az előzetesen közölt adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az NGM szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékában meghatározott hiánycél - figyelemmel a költségvetési törvény módosítására - továbbra is reális és teljesíthető. Az öthavi hiány a 761,6 milliárd forintos éves előirányzat mindössze 1,7 százalékát tette ki.
A hiány csökkenését az uniós támogatások kifizetésének mérséklődésével és a főbb adónemek magasabb bevételeivel magyarázta a jelentés. A tárca magyarázata szerint a kedvező gazdasági környezet, a dinamikusan bővülő foglalkoztatás, illetve a feketegazdaság elleni lépések (például ekáer, online pénztárgépek) miatt javuló adófizetési morál miatt nőttek az adóbevételek, de hozzájárult ehhez a növekedési adóhitel konstrukciója is.
Az államháztartás központi alrendszerének tavaly január-májusi halmozott hiánya csaknem 500 milliárd forinttal volt magasabb az ideinél.
Az első öt hónapot a központi költségvetés 98,9 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 48,9 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok 36,8 milliárd forintos többlettel zárták. Májusban mind a három alrendszer pozitív egyenleggel zárt.
A központi alrendszer január-májusi bevételei 71,8 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi azonos időszakit, 6524,4 milliárd forintot tettek ki, ami az éves előirányzat 41,3 százaléka.
Társasági adóból az év első öt hónapjában 285,4 milliárd forint bevétel keletkezett, 138,5 milliárd forinttal több mint tavaly ilyenkor. Általános forgalmi adóból 4,5 milliárd forinttal több, 1263,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, míg a jövedéki adóbbevétel május végéig 28,3 milliárd forinttal, 391,6 milliárd forintra nőtt. A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első öt hónapjában 721,4 milliárd forint volt, 14,9 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.
A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel május végéig 82,8 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 10,1 milliárd forinttal alacsonyabb, miután 2015 januárjában csökkent az illetékköteles tranzakciók köre.
A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 280,0 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 24,3 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest, amit az NGM a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyaráz.
A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevétel az első öt hónapban 1779,5 milliárd forintra emelkedett a tavalyi 1655,3 milliárdról.
A kiadások 426,1 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, 6537,6 milliárd forintot tettek ki.
Az uniós kifizetések csökkenése mellett csökkentek a kamatkiadások és a társadalombiztosítási ellátásokhoz történő garancia, illetve hozzájárulás is, egyben kevesebbet fizetett a költségvetés lakástámogatásra is.
Lakásépítési támogatásokra 2016 első öt hónapjában 39,4 milliárd forintot, a tavalyinál 13 százalékkal kevesebbet utalt a büdzsé, miután 2015. február 1-jével a devizahitel-adósok tartozásállományát forintosították.
A központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok - a központi alrendszer 35,1 százalékát kitevő - kiadásai 2016 első öt hónapjában 2566 milliárd forintot tettek ki, egy éve ezen a soron 2922 milliárd szerepelt.
A központi alrendszer kiadásaiban a nyugellátások aránya 17,9 százalékról 19,3 százalékra nőtt, értékük 1264,7 milliárd forintot tett ki. Az Egészségbiztosítási Alap összes kiadásának 29,6 százalékát adó pénzbeli ellátás 241,8 milliárd forintra nőtt a tavalyi 206,6 milliárdról, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 6 milliárd forinttal többet, 395,2 milliárd forintot fizetett ki az alap.
A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap (NCSSZA) kiadásai 298,6 milliárd forintról 290,6 milliárdra mérséklődtek, főként a korhatár alatti ellátások mérséklődése miatt.
A központi költségvetés adóssága május végéig 320,6 milliárd forinttal, 25 020,3 milliárd forintra nőtt. A forintkibocsátás 1351,1 milliárd forinttal, a forint gyengülése 27,8 milliárddal növelte az adósságot, miközben a nettó devizalejárat 960 milliárd forinttal, a keresztárfolyamok változása 98,3 milliárddal csökkentette azt.
(MTI)
