A kormány költségvetési politikájának fókuszában továbbra is a gazdasági bővülés elősegítése és a magyar családok támogatása áll. Ennek tükrében az uniós források megelőlegezése, különféle infrastrukturális fejlesztések, valamint egyszeri kiadási intézkedések jellemezték az év első négy hónapját.
Az államháztartás központi alrendszerének hiánya 2018. április végéig 1081,4 milliárd forintot ért el. Ezen belül a központi költségvetés 1119,5 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok 7,0 milliárd forint hiánnyal zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 45,1 milliárd forintos többletet mutattak. Áprilisban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 209,4 milliárd forintban teljesült.
Az első négyhavi egyenleg tekintetében elsősorban az uniós kifizetések és az egyes programok kiadásai voltak meghatározóak. Az idei uniós kifizetések elérték a 857,2 milliárd forintot, szemben a tavaly április végi 318,3 milliárd forinttal. Ezzel ellentétben mindössze 63,9 milliárd forintot utalt át eddig Brüsszel a nemzeti költségvetésbe. Folytatódtak azon fejlesztések (Modern Városok Program, Egészséges Budapest Program, kiemelt közúti projektek, valamint az Erzsébet-táborok modernizálása), melyekre forrást a hazai költségvetés biztosít. Azon túl, hogy tavasszal minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek egyszeri 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt juttatott a kormány, márciusban téli rezsicsökkentésről is döntött, így minden háztartást 12 000 forintos rezsiszámla-jóváírás illet meg.
Ezeket az intézkedéseket a költségvetés mozgástere tette lehetővé. A kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően 2018. január-áprilisban az általános forgalmi adóból 136,4 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból 82,3 milliárd forinttal több bevétel keletkezett, a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok pedig 91,0 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesülését. Ma már 4,43 millió embernek van munkája, amihez dinamikus béremelkedés párosul. Mindez érdemben hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez, illetve a családok élethelyzetének további javulásához.
A kormány változatlanul 2,4%-os GDP-arányos hiánycéllal számol 4% feletti gazdasági növekedés mellett.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
