Idén szeptemberben 5,1 az év első kilenc hónapjában 5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom így már harminckilenc hónapja tart a bővülése.
Magyarország erősödését jelzi, hogy nemzetközi összehasonlításban a kiskereskedelem növekedése szeptemberben éves alapon az ötödik legnagyobb bővülést érte el az Európai Unióban, messze meghaladva annak 2,2 százalékos átlagát.
A kiskereskedelmi forgalom 2016 szeptemberében naptárhatással igazított és igazítatlan adatok alapján egyaránt 5,1 százalékos növekedést mutat. A forgalom összetevőit tekintve a nemélelmiszer-kiskereskedelemben 5,2 százalékos emelkedést regisztráltak éves alapon, így folytatódott a már több mint három éve tartó növekedés. Ez különösen kedvező, ugyanis a több hónapja tartó nagymértékű bővülés arra enged következtetni, hogy a háztartások válság során elhalasztott fogyasztása egyre inkább megjelenik, így a tartós fogyasztási cikkek egyre nagyobb súlyt képviselnek a fogyasztói kosárban. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemi forgalom, az előzetes adatoknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal nőtt.
2010 januárja óta a kiskereskedelmi forgalom 17,8 százalékkal, 2014 év elejétől pedig 14,9 százalékkal nőtt Magyarországon, amivel a régiós országok között is előkelő helyet foglal el. A javuló foglalkoztatási mutatóknak és az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően a fogyasztás 2003 óta nem látott ütemben bővült 2016 első felében. Különösen kedvező, hogy a több hónapja tartó gyorsuló bővülés arra utal, hogy a háztartások a válság során elhalasztott kiadásaikat is elkezdték pótolni. Ezt megerősíti, hogy a hitelezésben már megmutatkoztak az erőteljes élénkülés jelei, a lakossági hitelek volumene jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban. A masszív bértömeg-növekedés és az emelkedő lakossági bizalom következtében 2016-ban a háztartások fogyasztási kiadása a Konvergencia Programban előre jelzett 3,9 százaléknál nagyobb mértékben növekedhet.
A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének bővülése meghaladja a kiskereskedelemét, ami továbbra is erős megtakarítási hajlandóságot jelez. Ez egyben azt is jelenti, hogy még van érdemi mozgásterük a korábban elhalasztott vásárlások miatt a jövőben a fogyasztásuk növelésére. A jövő évtől a Kormány kezdeményezésére megkötött munkaerő-piacot érintő megállapodás – amelynek részeként a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő 2017-ben, 2018-ban pedig a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal emelkedik – a háztartások jövedelmének emelkedésén keresztül gyorsítja a fogyasztás növekedését, és ezáltal a GDP bővülését is.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
