Magyarország 22 százalékról 30 százalékra kívánja emelni a feldolgozóipar GDP-n belüli részarányát 2020-ig, így teremtve meg az exportárualapot - mondta Glattfelder Béla, a nemzetgazdasági tárca gazdaságszabályozásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten egy konferencián.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Piac & Profit lap által rendezett konferencián azt is elmondta, a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban a megújuló forrásból származó hőenergia-termelést támogatja a kormány, így a melegvíz-termelő napkollektorra lesz támogatás, viszont az elektromos áramot adó napelemeket csak kivételesen támogatják.
Megjegyezte, hogy egyáltalán nem kap támogatást az Európában elterjedt napelem mező, viszont egy hűtőház tetejére szerelhetők támogatással napelemek, mivel árnyékolnak és energiát is adnak a hűtéshez.
Glattfelder Béla kiemelte, hogy a folyó uniós költségvetési időszakban a feldolgozóipari kkv-k kaphatnak vissza nem térítendő támogatást kapacitásbővítésre. A gazdaságfejlesztésre és innovációra szolgáló operatív program, a GINOP 2500 milliárd forintot tartalmaz, az uniós illetékesek még nem hagyták jóvá a programokat, így azokra pályázatot kiírni nem lehet.
A kormány azonban - saját forrásból - kiírt egy 8,5 milliárd forintos pályázatot a kkv-k kapacitás-bővítésére. Itt a saját forrás 50 százalék, az elnyerhető vissza nem térítendő forrás a másik 50 százalék, amely 10-100 millió forint lehet.
Hasonlóan működik majd az uniós forrásból származó kapacitásbővítési támogatás is, további feltétel lesz, hogy a bővítésnek fenntarthatónak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy nem adható támogatás például műanyag csomagolóanyag gyártásra, a támogatott épület tetejét pedig úgy kell kialakítani, hogy arra napelemet vagy napkollektort lehessen utólag felszerelni.
Az államtitkár egy kivételt említett arra, hogy a nagy cégek mikor kaphatnak támogatást kapacitásfejlesztésre. Ez az eset pedig az, ha ezáltal a beszállítóik is többet termelnek és a fejlesztés exportorientált.
Támogathatók lesznek az ipari parkok, függetlenül attól, hogy magán- vagy önkormányzati tulajdonban vannak. Azt viszont nem támogatják az operatív programok, ha egy beruházó felépít egy ipari parkot, majd bérbe adja azt - ez ugyanis az államtitkár szerint ingatlanspekulációnak minősül. Ezért a jövőben csak az ipari parkok alap-infrastruktúrájának kiépítésére jár támogatás, az épületekre csak akkor, ha régi ipari területen létesül a park és a meglévő épületeket fel kell újítani.
Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte, hogy Magyarország jelenlegi külgazdasági irányultságán javítani kell, úgy, hogy több áru kerüljön az EU-n kívülre, a gépek és berendezéseken túl egyéb export termékek is legyenek a palettán, továbbá az export 80 százalékát ne a nagyvállalatok adják.
Ennek egyik eszköze a gazdasági kiküldöttek számának növelése: a korábbi 81-ről 138-ra emelkedett a számuk. A kiküldöttek folyamatosan kapcsolatot tartanak a kereskedőházakkal és az Eximbankkal.
Az ágazati prioritások között első helyen áll az élelmiszeripar, majd a mezőgazdaság és az infokommunikáció következik - fejtette ki a helyettes államtitkár.
Szalai István, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. igazgatója elmondta, hogy a nem ismert piacokra segítik eljutni a cégeket. Ezért a korábbi 25 helyett az idén már 42 kereskedőházat működtetnek, lefedik Észak-Amerikát és eljutnak a Közép-Keletre is.
A Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. tevékenységét Szőcs Géza igazgató mutatta be a konferencia részvevőinek. Kiemelte, hogy miután az Eximbank fejlesztési banki jogosultságot is kapott, így beruházást és forgóeszközt is finanszírozhat.
(MTI)
