A hazai kis- és középvállalkozások védelmét nevezte a kereskedelemről szóló törvénymódosítás legfontosabb céljának a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerdán az Országgyűlésben.
Glattfelder Béla expozéjában arról beszélt, hogy mivel a hatályos szabályok ugyanúgy vonatkoznak a hipermarketekre és a kis családi boltokra, a versenyben a tőkeerős kereskedelmi vállalkozások hálózatai folyamatosan bővülnek, miközben egyre több kisbolt zár be. A kormány célja, hogy - az uniós előírásokat tiszteletben tartva - védelmet nyújtson a hazai kkv-knak - jelentette ki az államtitkár.
A javaslat a kulturális értékek védelme érdekében megtiltaná a diszkontok, nagy méretű szupermarketek és hipermarketek létrehozását a nagyvárosi világörökségi területeken. Emellett bevezetnék azt az új rendelkezést, miszerint ha egy vállalat napi fogyasztási cikkek értékesítéséből származó előző évi nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, akkor piaci erőfölényben van. Ez a törvényi vélelem önmagában nem jelent semmilyen joghátrányt - magyarázta Glattfelder Béla, kifejtve: ez akkor teremt egyértelmű helyzetet a versenyfelügyeletnek, ha a vállalkozás visszaél erőfölényével.
Az államtitkár szólt arról is, hogy egyes kereskedelmi vállalkozások az árak letörése érdekében megengedhetik maguknak, hogy akár több évig is veszteséget termeljenek, ellehetetlenítve a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem tudnak részt venni az árversenyben, hiszen a nyereségből kell fenntartani magukat.
Erre tekintettel a javaslat eltiltaná a cégeket a kereskedelmi tevékenységtől a második üzleti év beszámolójának elfogadása után, ha 50 milliárd forint elérése mellett veszteségesen működnek. Ez alól kivétel az induló vállalkozások első négy éve, az egyszeri, nagyértékű beruházásokra tekintettel - magyarázta Glattfelder Béla. Megjegyezte: a módosítás a monopóliumok ellen irányul, de védi a vásárlók érdekeit is.
(MTI)
