Alapvetően jónak tartják a magyar gazdaság helyzetét és idei kilátásait a magyarországi külföldi befektetők, de régiós összevetésben alacsony azon cégek aránya, amelyek újra befektetnének Magyarországon – derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szokásos éves konjunktúrajelentéséből, amelyet kedden ismertettek Budapesten sajtótájékoztatón.
Erősödő derűlátás olvasható ki a jelentésből, ami nyilván tükrözi a világgazdaság óvatos javulását - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a felmérésről, amely 2015 februárjában készült immár 21. alkalommal, 209, Magyarországon működő külföldi vállalat megkérdezésével. Az államtitkár elmondta: végre hosszú távon is fenntartható a gazdasági növekedés Magyarországon, mert nem hirtelen, átmeneti hatású keresletélénkítő intézkedéseken, hanem az ipari termelés növelésén alapul.
A felmérésből kiderült: elsősorban a nagy, exportra termelő feldolgozóipari cégek tervezik a beruházások és a foglalkoztatás növelését. A magyarországi üzleti környezet nagyjából megegyezik a régiós átlaggal; ez alól kivétel az adóterhelés és az adóigazgatás, amellyel az átlagnál kevésbé elégedettek, ugyanakkor a munkajogi szabályozást tekintve Magyarország a második helyezést érte el a 16 régiós ország rangsorában.
A felmérést ismertető sajtótájékoztatón és az azt követő pódiumbeszélgetésen elhangzott: erős polarizáció rajzolódik ki a kutatás eredményeiből. A nagy feldolgozóipari cégek – különösen a járműgyártók – felfelé húzzák a mutatókat, míg a kereskedelem és a szolgáltatóipar – főleg a pénzügyi szolgáltatások – inkább lefelé.
Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója, professzor emeritus megjegyezte: sebezhetővé teszi a magyar gazdaságot az a szavai szerint nagyon egyoldalú” exportszerkezet, amelyben ekkora súlya van egyetlen iparágnak, a járműgyártásnak.
A német-magyar iparkamara képviselői hangsúlyozták, illetve Inotai András is kiemelte, hogy középtávon gondot jelenthet a magyarországi iparnak a szakképzett munkaerő hiánya. Dirk Wölfer, az iparkamara kommunikációs osztályvezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: a képzést folyamatosan a gazdasági szereplők igényeihez kell igazítani, ezért helyes döntés volt, hogy Magyarország német mintára bevezeti a duális szakképzést.
A munkaerőhiány másik oka az elvándorlás, amellyel kapcsolatban Glattfelder Béla államtitkár kiemelte: a magyar kormány és a magyarországi ipar szereplőinek felelőssége, hogy meggyőzzék ezeket az embereket arról, hogy érdemes hazatelepülni.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet vezérigazgatója úgy vélte, a német és az osztrák munkaerőpiac nem olyan régen nyílt meg a magyar munkavállalók előtt, ezért amit most tapasztalunk, az első évek boomja”. A szakember ezért nem tartja valószínűnek, hogy hosszú távon is ilyen mértékű marad az elvándorlás.
A konjunktúrafelmérésből kiderült: a munkaköltségekkel csak a külföldi befektetők 21 százaléka elégedetlen, az elégedettek aránya 2014-ben és idén is meghaladta a régiós átlagot. A magyarországi infrastruktúrával a megkérdezettek 42 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett, az a mutató 2010 óta jobb a régiós átlagnál.
Arra a kérdésre, hogy ha most döntene, újra Magyarországra hozná-e a beruházását, a cégek 71 százaléka felelt igennel, és 29 százalék nemmel.
(MTI)
