Idén februárban az ipari termelés közel 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ágazat teljesítménye sorozatban 18. hónapja erősödik, és a további növekedést vetíti előre az is, hogy az összes rendelésállomány 20 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A bővülés kiegyensúlyozottságát számos tényező mutatja: az ipari termelés majdnem minden régióban nőtt, a feldolgozóipar 13 alága közül tízben termelésbővülést mértek, emellett mind a hazai, mind a külföldi eladásai nőttek az ágazatnak.
Az előzetes adatokkal összhangban, februárban 5,8 százalékkal nőtt az ipari termelés 2014 februárjához képest. 2015 első két hónapjában 5,6 százalékkal volt magasabb az ágazat teljesítménye az egy évvel korábbinál.
A feldolgozóipar mintegy 6 százalékkal bővült, míg annak legjelentősebb szegmensét jelentő járműgyártás kibocsátása ismét kétszámjegyű, 17 százalékos növekedést mutatott. Kiemelendő ugyanakkor, hogy már nem csak a járműgyártás produkál kétszámjegyű bővülést hónapról-hónapra: idén februárban az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása például több mint 20 százalékkal, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 13 százalékkal nőtt. Az ipari export februárban 7,9 százalékkal bővült, míg a hazai eladások 5,2 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.
A hazai ipar teljesítményén túl az elmúlt időszak kiemelkedő eredményei közé tartozik egyebek mellett a külkereskedelmi forgalom, a beruházások, a kiskereskedelem és az építőipar bővülése is. Az ipar teljesítménye nagymértékben támogatja a gazdasági növekedést, ezért a Kormány célja továbbra is az, hogy a következő években tovább erősítse Magyarországon az ipari termelést, és aktív iparpolitikával, az újraiparosítás folytatásával támogassa a magyar gazdaság jó teljesítményét.
Magyarország Európa egyik leggyorsabban fejlődő ipari országává vált az elmúlt időszakban - értékelte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait az M1 aktuális csatornán kedden.
Glattfelder Béla hozzátette: az ipari termelés növekedése részben megfelelt a várakozásoknak, részben pedig túl is szárnyalja azokat. A kormány egyik célkitűzése, hogy az ipar arányát a GDP-n belül 2020-ra a jelenlegi 22 százalékról 30 százalékra emelje.
Ezek közé a munkaerő rugalmas szabályozását, az ipari beruházásokhoz adott támogatásokat, a szabályozási környezet javulását, illetve az elmúlt időszakban az iparvállalatokkal kötött stratégiai megállapodásokat sorolta.
Glattfelder Béla elmondta: az ipari termelés bővülése csaknem minden esetben a foglalkoztatás bővülésével jár együtt. Az Audi két műszakról háromra váltott, és a Suzuki gyár modellváltása következtében is több dolgozót alkalmaznak - emlékeztetett. Szavai szerint a nagyvállalatok termelésbővülése mellett a hazai kis-, és középvállalatok (kkv) beszállítása is növekszik, ahol további munkaerőbővüléssel kell számolni.
Fontosnak nevezte a szakképzési rendszer átalakítását, hogy azzal rendelkezésre álljanak az ipar bővülő termeléséhez megfelelően képzett szakemberek, mivel az iparvállalatok szerint ez jelenti számukra a legnagyobb kihívást.
(NGM,MTI)