Évente több támogatás jut majd az energiahatékonyságra, mint az előző hét évben összesen, mivel a megújuló energia alkalmazása csaknem minden operatív programban megjelenik - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerdán a Construma 2015 építőipari szakkiállítás szakmai konferenciáján szerdán a Hungexpo vásárközpontban.
Az építésügy aktuális kérdései címmel az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szervezett konferencián az államtitkár kiemelte: a magyar építőipar egyik legnagyobb kihívása az épületek felújítása lesz, mivel az uniós energiahatékonysági irányelv évente 1,5 százalékos javítást ír elő a tagállamoknak. Az irányelv rendelkezéseinek megsértése miatt kötelességszegési eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben, ami alól ki fog kerülni az ország, mert az irányelv rendelkezéseinek átültetését végrehajtják - közölte.
Számításaik szerint az épületek energiafogyasztásának csökkentése - hőszigetelés, nyílászárócsere - 40 ezer új munkaerő alkalmazását igényli az ágazatban, a munkaerőnek országszerte helyben kell rendelkezésre állnia, ami rendkívül nagy feladat.
Ismertetése szerint a felújítások költsége 1760 milliárd forint, 700 ezer lakást és 2400 középületet érint 2020-ig. Ez éves szinten mintegy 80 milliárd forint támogatást igényel, ami részben hazai részben uniós forrás - mondta.
Az államtitkár bejelentette: az uniós források épületenergetikai célokra a lakosság számára is elérhetőek lesznek, azaz nem csak középületek, vagy vállalkozások pályázhatnak. A támogatás azonban visszatérítendő támogatás, kedvezményes kamatozású hitel formájában. Úgy vélte, ez erős versenyt fog generálni az ágazatban.
Szólt arról is, hogy dolgoznak egy államilag támogatott bérlakás-építési programon, amelynek az önkormányzatok és a cégek lehetnek majd a megrendelői, a kedvezményezettjei pedig az ország legnagyobb ipari térségeiben dolgozók. Jelezte, hogy az ágazati engedélyezési eljárások egyszerűsítésén és gyorsításán is változtatni fognak, erre egy január végi kormányhatározat kötelezi az illetékes tárcát.
Elmondta: az új uniós pályázatok kiírása a monitoring bizottsági ülések után, várhatóan április 22. után kezdődhet meg.
Kérdésre válaszolva közölte: a megújuló energia alkalmazása és az energiahatékonyság csaknem minden operatív programban megjelenik. Példaként említette, hogy a GINOP-ban 65 milliárd forint vissza nem térítendő és 130 milliárd forint visszatérítendő támogatás áll rendelkezésre, miközben ugyanez az előző hétéves ciklusban nem érte el a 100 milliárd forintot, a következő hét évben viszont meg fogja haladni a 800 milliárdot. Évente több támogatás jut majd az energiahatékonyságra, mint az előző hét évben összesen, ami ugrásszerű növekedést jelent - hangsúlyozta.
Koji László, az ÉVOSZ alelnöke elmondta: hétéves mélyrepülés után pozitív fejlemények indultak el az építőiparban. Hozzátette, hogy a legfrissebb adatok szerint az ágazat teljesítménye februárban 5,1 százalékkal nőtt, a növekedés tart, de az üteme lassult. Az ÉVOSZ szerint az ágazat meg tudja ismételni a 2014-es teljesítményét. Ennek feltételei közé sorolta, hogy az állami megrendelések ne csökkenjenek, az uniós pályázatokat mihamarabb hirdessék meg, és a lakosság is megjelenjen megrendelőként.
(MTI)