Rendkívül kedvező a magyar külkereskedelem első háromhavi teljesítménye, mivel az ország külkereskedelmi mérlegtöbblete az első negyedévben megközelítette a 2,5 milliárd eurót - értékelte a gazdaságszabályozásért felelős államtitkár a KSH által közzétett külkereskedelmi adatokat.
Glattfelder Béla az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli híradójában közölte: amennyiben a kedvező folyamat folytatódik a magyar külkereskedelmi forgalomban, úgy év végére az ország exporttöbblete elérheti a 9 milliárd eurót.
Ez pedig minden eddigi rekordot megdöntene Magyarországon - mondta az államtitkár.
Glattfelder Béla hozzátette: a magyar külkereskedelem exporttöbblete márciusban 929 millió euró volt, ami mintegy 300 millió euróval több a tavaly márciusinál. Egy év alatt a magyar külkereskedelmi mérlegjavulás így mintegy 40 százalékot tett ki, ami jelzi a magyar gazdaság teljesítményének további növekedését - húzta alá.
A növekedés hátterében több tényező is van - mondta. Jelezte: a magyar gazdaság jelentősen erősödött az elmúlt időszakban, különösen az ipar teljesítménye növekedett. Kiemelte, a személygépkocsikat előállító cégek több új modell gyártását is megkezdték, és volt olyan is, amely a két műszakosról, három műszakosra tért át.
Kifejtette, emellett a magyar kivitel növekedését támogatja az is, hogy az energiaárak a nemzetközi piacokon meglehetősen alacsonyak. A dollár jelentősen erősödött az euróhoz képest, Magyarország pedig a dollárban fizető piacokra is jelentősen növelte exportját. Így például a magyar gépjármű-export egyötöde idén márciusban az Amerikai Egyesült Államokba, illetve az amerikai kontinensre irányult - tette hozzá.
A magyar kivitel azonban 80 százalékban még mindig az EU tagállamaiban talál vevőre - mondta Glattfelder Béla. A nem uniós országokba tartó kivitel ugyanakkor gyorsabban nő, mint az ország EU-ba irányuló exportja. Így márciusban a nem uniós országokba irányuló magyar külkereskedelem majdnem nullás értéket ért el, vagyis ebben a relációban 445 millió euróval csökkent a magyar külkereskedelmi hiány. Ez szerkezeti változást, versenyképesség-javulást jelent - fűzte hozzá.
A versenyképesség-javulás az energiahordozók és az autóipar mellett jelentős még a gépgyártás, a feldolgozóipar területén, de javult a mezőgazdaság exportteljesítménye is. Ez utóbbi ágazatban példaként a báránykivitelt, illetve a tojás, a tej- és a gabonatermékek exportjának növekedését is megemlítette az államtitkár.
Hangsúlyozta: 2010 óta Magyarország exporttöbbletet tud felmutatni, ami azt támasztja alá, hogy nőtt az ország versenyképessége. A 2010-et megelőző években ugyanakkor Magyarországra általában a negatív külkereskedelmi egyenleg volt jellemző. Ez utóbbi hozzájárult az ország adósságállományának emelkedéséhez is - mondta.
A márciusi adatokból kiindulva a következő negyedévre Glattfelder Béla azt prognosztizálta, amennyiben az ár-érték arányokban jelentős változás nem következik be, akkor a magyar külkereskedelmi folyamatokban tovább folytatódhatnak a kedvező tendenciák.
(MTI)
