A társadalom működéséhez, a nyugdíjak, az egészségügy és az oktatás biztosításához, a mindennapi élethez munkán alapuló gazdasági teljesítmény szükséges - jelentette ki a Pénzügyminisztérium foglalkozáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára Kecskeméten.
Bodó Sándor a MÁV-csoport szervezésében zajló kétnapos esélyegyenlőségi konferencián elmondta: egy adott ország teljesítményét egyértelműen meghatározza a munkavállalók száma.
A magyar munkaerőpiac a foglalkoztatottság alakulása kapcsán óriási utat járt be, hiszen egy nagyon kritikus szintről ért el a mai, kedvező állapothoz - fogalmazott.
Kiemelte: a teljes foglalkoztatás eléréséhez azonban fel kell kutatni a munkaerő-tartalékokat, amihez a korábban alkalmazott módszerek már nem elégségesek.
A nők foglalkoztatását elősegítő kormányzati intézkedések közül kiemelte a gyermekgondozás melletti foglalkoztatás szabályainak könnyítését, a gyed extra és a diplomás gyed bevezetését, valamint a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézmények számának növelését.
Hangsúlyozta: a tervek szerint azokon a településeken, ahol egyelőre nincs bölcsődei ellátásra lehetőség anyagi támogatással segítenék a szülőket családi napközik igénybevételére.
A közfoglalkoztatás kapcsán megjegyezte, hogy "ráhangolódás révén esélyt ad az érintetteknek a versenyszférában való tevékenységre", a hosszú távú helytállásukat azonban különféle képzésekkel kell biztosítani.
Az államtitkár szerint, az ország szempontjából a fiatalok jelentenek még óriási tartalékot. Friss tudásukkal az idősebb munkavállalók melletti foglalkoztatással szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot. Az elhelyezkedési időszak esetükben valamivel magasabb, de míg Európában 15 százalék körül van a fiatalok munkanélküliségi rátája, addig Magyarországon ez valamivel több, mint 10 százalék. A fiatalok itthon maradása vagy az egyre gyakrabban tapasztalható hazatérése az ország jövőjét határozzák meg - fogalmazott.
Bodó Sándor reményét fejezte ki, hogy a munkavállalói oldalt képviselő szociális partnerekkel folytatott egyeztetések, bértárgyalások, az eddig meghozott intézkedések és adótörvények egy kiszámíthatóbbá váló munkaerőpiacot eredményeznek.
A nyugdíjasok foglalkoztatása kapcsán elmondta, Magyarországon 2018 novemberéig 45 ezer taggal 147 nyugdíjas-szövetkezet alakult. Meg kell adni a lehetőséget részükre, hogy közterhektől mentesen, 15 százalékszemélyi jövedelemadó megfizetése mellett munkát vállalhassanak - tette hozzá.
A jövő kihívásai közül a feszessé váló munkaerőpiacot, a bizonyos területeken jelentkező munkaerőhiányt, a keresleti oldal fokozódó nyomását és a digitalizáció munkaerő-piaci hatását emelte ki. Mint mondta, ezek megoldásához elengedhetetlen a munkaerő-tartalék kiaknázása és új célcsoportok megszólítása. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a harmadik alkalommal megszervezett konferencia célja ráirányítani a figyelmet a vállalati esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a sokszínűség fontosságára.
Kiemelte: a konferencia keretében írják alá a csoportszintű esélyegyenlőségi tervet, amelyet a MÁV-csoport valamennyi, kilenc társaságának vezetője és az érdekképviseletek is ellátnak kézjegyükkel.
Mint mondta, a vasútvállalatnál túlsúlyban van a 45 év feletti munkavállalók száma, ezért részükre egy olyan védőhálót jelentő programot kell kidolgozni, amelyben a szakmai tudásuk továbbadása is biztosított lesz.
Az elnök-vezérigazgató fontosnak nevezte a fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeinek növelését, akárcsak az orvosi követelmények alapján munkakörűk ellátására alkalmatlanná válók részére egy másik munkakör biztosítását.
Homolya Róbert szerint törekedniük kell arra is, hogy a nők számára a munka és a magánélet ideális egyensúlyba kerülhessen, miközben továbbra is biztosítani kell részükre a szakmai előrelépés lehetőségét.
(MTI)
