Egyetlen ágazat sem mentes a veszélyes rákkeltő, mutagén anyagoktól, a helyes gyakorlat alkalmazásával azonban megelőzhetőek a munkahelyi megbetegedések. A munkavédelemre fordított befektetések megtérülnek, hozzájárulnak a vállalkozások versenyképességéhez - hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium (PM) munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Marczinkó Zoltán elmondta, az EU munkavállalóinak 18 százaléka kitett veszélyes anyagoknak - Magyarországon 22 százalékuk -, amelyekkel munkaidejük legalább negyedében érintkeznek. Az Európai Unió Munkavédelmi Ügynökségének (EU-OSHA) a veszélyes anyagok helyes munkahelyi kezeléséről szóló kétéves kampánya - amelyhez Magyarország is csatlakozott - elősegítheti a rosszindulatú, daganatos megbetegedések és halálozások jelentős csökkenését.
Hozzátette, a követendő, jó gyakorlatokat, pozitív példákat szeretnék fókuszba állítani az EU OSHA nemzeti fókuszpontja által kiírt Helyes gyakorlat díj pályázattal is, amelyre december 15-ig pályázhatnak két kategóriában - a 100 főnél kevesebb, illetve a 100 főnél többet foglalkoztató - vállalkozások a saját megoldásaikkal.
Mint elmondta, a munkavédelmi hatóság 2017-ben több mint húszezer ellenőrzést végzett a vállalati telephelyeken, melyeket követően 7200 intézkedést tett, amelyek kapcsán felhívta figyelmet a helyes gyakorlat betartásának szükségességére. Hangsúlyozta: a cél az, hogy egyre több cég teljesítse a munkavédelmi szabályokat, hiszen ezzel tehetik a legtöbbet dolgozóik egészségének védelmében.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Bizottság hozzákezdett a leggyakrabban előforduló, legveszélyesebb anyagok munkahelyi expozíciós határértékének felülvizsgálatához. A sajtóanyag szerint a keményfaporok és 13 vegyi anyag határértékének módosításával a 2069-ig tartó időszakban mintegy 100 ezer - munkahelyi daganatos megbetegedésből eredő - haláleset előzhető meg. Az Európai Bizottság további rákkeltő anyagoknál is felülvizsgálja a határértékeket, jelenleg a második és harmadik módosítási csomag egyeztetése folyik.
Az Európai Unióban a munkavégzéssel összefüggő leggyakoribb halálozási ok a rák. Az európai vállalkozások 38 százaléka rendszeresen használ veszélyes anyagokat, melyek évente több mint 120 ezer daganatos megbetegedést és 80 ezer halálesetet okoznak. A legveszélyesebb anyagokra megállapított új határértékek bevezetése több mint 1 millió uniós munkavállaló munkakörülményeit javítja majd, és 22 ezer, a foglalkozással összefüggő betegség kialakulását előzheti meg.
A veszélyes anyagok munkahelyen történő kezelésére szigorú munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni, ezek betartása általában megfelelő védelmet nyújt az ártalmakkal szemben. Jellemzően a nagyvállalatok szabálykövetőbbek, a kis- és középvállalkozások azonban gyakran elhanyagolják, pedig sok szakmában, ágazatban (például a hegesztők, autószerelők, szobafestők, fodrászok, pékségek) használnak vegyipari termékeket, veszélyes anyagokat.
Az EU-ban a foglalkozási eredetű halálesetek 53 százaléka a rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek tulajdonítható. Becslések szerint az unióban évente 91 ezer-150 ezer új rákos megbetegedést diagnosztizálnak olyanok körében, akik korábban a munkájuk során rákkeltő anyagokkal érintkeztek. Kutatások szerint az összes daganatos megbetegedés 8-16 százalékáért a munkahelyi kitettség felelős. Azok közül, akik tartósan karcinogén anyaggal érintkeztek, sokan belehalnak a rákbetegségbe, számukat évente 57 ezer és 106 ezer közöttire becslik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2017 című összefoglalója szerint a magyarok 26 százaléka is daganatos betegségben hal meg.
Az anyagi veszteség is jelentős, szakértők szerint évente 4-7 milliárd eurót emésztenek fel közvetlenül a munkával összefüggő rosszindulatú daganatos megbetegedések. Ennek döntő részét a termelékenység csökkenése és a magas egészségügyi kiadások jelentik.
(MTI)
