Az újév újabb adócsökkentéseket hoz a hazai vállalkozásoknak. A kormány az újabb adócsökkentésekkel tovább szeretné növelni a magyar vállalkozások versenyképességét és segíteni őket abban, hogy a dolgozók bérét emelni tudják.
Az Európai Unióban továbbra is a magyar vállalkozások fizetik a legalacsonyabb (9%-os) társasági adót és január 1-jétől 2,5 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, a kisvállalati adóból is 1 százalékponttal kevesebbet kell fizetni idén, mint tavaly, az innovatív vállalkozások pedig fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe.
A nappali tagozatos hallgatóknak kedvezőbb lesz kisadózók tételes adója, amit idéntől már az ügyvédek is választhatnak.2018. január 1-jétől 19,5 százalékra – 2,5 százalékponttal – csökken a szociális hozzájárulási adó. Ez önmagában 200 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
Folytatódik a Munkahelyvédelmi Akció, amelynek adókedvezményei is igazodnak a kulcscsökkentéshez, vagyis továbbra is megéri munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű dolgozót (pl. nyugdíj előtt állót, pályakezdőt, kisgyermekes édesanyát, tartósan álláskeresőt) alkalmazni. Az érintettek köre pedig nem csekély, hiszen a Munkahelyvédelmi Akció tavaly októberben több mint 916 ezer munkavállaló foglalkoztatását segítette, és bevezetése óta már 590 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál.
Az egészségügyi hozzájárulás 2017-ben 22 százalékos mértékű kulcsának 19,5 százalékra csökkentésével az egyes meghatározott juttatások adóterhe is tovább mérséklődik. Kedvezően módosulnak a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok is, mivel változatlan adófizetési kötelezettség mellett a főállású kisadózó által igénybe vett pénzbeli ellátások (pl: gyed, táppénz) alapja megemelkedik. Ennek köszönhetően az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 90 ezer forintról 94 400 forintra, míg a magasabb mértékű (75 ezer forintos) tételes adó megfizetésekor 150 ezer forintról 158 400 forintra emelkedik az ellátási alap, amely tovább növeli e kedvezményes adózási mód előnyét.
A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szabályai is módosulnak, melynek értelmében kifizetőt terhelő ekhó 20 százalékról 19,5 százalékra csökken.
2019-től négy éven keresztül újabb két-két százalékponttal csökkenhet a munkáltatók adóterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi hat százalékot. Nemzetközi összehasonlításban az adócsökkentés azt jelenti, hogy a magyar adóék 2022-re alacsonyabb lehet, mint Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában.
Idén egy százalékponttal, 13 százalékra csökken a kisvállalati adó (kiva) mértéke. A tavaly is kivázó 15 ezer cégnél az adó mértékének egy százalékpontos csökkentése mintegy 2 milliárd forintot hagy. A legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma kiválasztásában segít a cégeknek a Nemzetgazdasági Minisztérium kiva-kalkulátora. Tekintettel arra, hogy ez egy rendkívül rugalmas adófajta, bármikor év közben is be lehet lépni, ezért a próbaszámításokat minden cégnek érdemes elvégezni. Idén az adócsökkentés mellett további kedvező változás az, hogy elhatárolt veszteségként vehető figyelembe a 2017 előtt a kiva alanyiság alatt keletkezett és még fel nem használt elhatárolt veszteség, illetve a felhasználásakor a 2017 évet megelőzően kifizetett beruházások összege is figyelembe vehető.
A kisadózók tételes adóját (kata) idén már az ügyvédi irodák is választhatják. Sőt 2018-tól már nem minősül főállású kisadózónak a nappali tagozatos hallgatóként tanulmányokat folytató és tanulmányai mellett vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély, így közteherfizetési kötelezettségét az alacsonyabb, 25 ezer forintos adótétel megfizetésével teljesítheti.
Fejlesztési adókedvezményt igényelhetnek idén a vállalkozások a közép-magyarországi régióban megvalósított fejlesztéseik során. A lehetőséggel azok a nagyvállalkozások élhetnek, melyek új termékeket, illetve eljárásokat fejlesztenek. A könnyítés igénybevételének kiemelt feltétele, hogy az érintett adózók a foglalkoztatottak számát vagy a bérköltségek összegét meghatározott mértékben növeljék. A kormány várakozásai alapján az idén debütáló szabály hozzájárulhat a régió további fejlődéséhez, az innovációs újdonságok magyarországi fejlesztéséhez és a foglalkoztatottság, valamint a bérek növeléséhez.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)