Az Európai Unió Bírósága mellett működő főtanácsnok ma megjelent véleményében – a Vodafone ügyben ismertetett álláspontjához hasonlóan – a Tesco ügyében is arra a következtetésre jutott, hogy a 2010-2012 között hatályos, a bolti kiskereskedelmet terhelő, sávosan progresszív mértékrendszert alkalmazó, árbevétel alapú ágazati különadó nem ellentétes az uniós szabályokkal.
Az ügy előzménye, hogy a Tesco pert indított a magyar állammal szemben az ágazati különadóban fennállt adókötelezettségének eltörlése érdekében. A magyar bíróság ún. előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága előtt, kérve az ágazati különadó összeegyeztethetőségének vizsgálatát az uniós állami támogatási szabályokkal és a letelepedés szabadságával.
Az Európai Bíróság előtti eljárásban a kormány végig következetesen képviselte azon meggyőződését, miszerint az ágazati különadó nem sérti az uniós szabályokat. Erre az álláspontra erősít rá Juliane Kokott főtanácsnok ma kiadott hivatalos véleménye, melyben a főtanácsnok megállapítja, hogy a különadó nem okoz hátrányos megkülönböztetést az adóalanyok között, így összhangban van a letelepedés szabadságának elvével, emellett egyetlen vállalkozás számára sem biztosít szelektív előnyt, ezért az Unió állami támogatási szabályaival is egybevág. Mindezek mellett – tekintve, hogy a magyar bíróságnak ilyen tárgyú kérdése is volt az Európai Bírósághoz – a főtanácsnok azt is megállapítja, hogy az ágazati különadó nem forgalmiadó-jellegű közteher, ebből fakadóan nem ütközik az ezt szabályozó ún. héa-irányelvbe sem.
A főtanácsnok véleménye reményteli, lévén, hogy az egybecseng kormány által eddig képviselt nézettel. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy e vélemény csupán szakmai alapokon nyugvó ajánlásként értékelhető, az nem köti az Európai Bíróságot az ítélete meghozatala során. Mindazonáltal a magyar kormány bízik abban, hogy a Bíróság is azonos vagy hasonló következetésre fog jutni, mint a főtanácsnok. A bírósági döntés idén ősszel várható.
(Pénzügyminisztérium)
